Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
FÜLÖP HAJNALKA megfogalmazásán túl az volt, hogy olyan munkalehetőség biztosítására tegyenek javaslatot, amely a földművelő lakosságnak, a helyi adottságoknak leginkább megfelel, megakadályozná vagy csökkentené a kivándorlást, amely ekkor súlyosan érintette egész Székelyföldet: „a fonó- és szövőipar viszonylag a legtöbb embernek nemi különbség nélkül s a legifjabb kortól a késő agg korig jövedelmező foglalkozást nyújthat. Könnyű művelése mellett tehát ott van leginkább otthon - a hegyi lakóknál ahol a mezőgazdaság jóformán hatását veszti, egyébként pedig megvannak mind azok a természeti viszonyok, a melyek ezen ipar művelésének előföltételeit képezik, mint a bő víz, sűrű népesség olcsó munkaerő és könnyű közlekedés [...] ezen iparnál a tőke is biztos és gyümölcsöző elhelyezést találhat, a tőke tehát bizalommal fordulhat ezen ipar felé.5,18 A fonó- és szövőipari előadó sikeres nyugat-európai példákra hivatkozva a textilipar fejlesztését tartotta a legalkalmasabbnak, amely jövedelmező befektetés a vállalkozóknak, sok munkahelyet biztosít a lakosságnak, amely az otthonról hozott technikai tudásra támaszkodva könnyedén megfelelne a gyári munka követelményeinek. Példaként említette a két sikeresen működő sepsiszentgyörgyi textilgyárat.18 19 Geőcze Sarolta20 véleménye szerint „a művelt nők, kiknek ízlésük fejlettebb, akik divatlapokat járatnak s a tiszta stílű kézimunkát meg tudják becsülni” kellene vállalják az oktatást, hogy a falvakban, műhelyekben előállított termékek esztétikusak, kelendőek legyenek. E célból rájuk, a vidéki művelt nőkre hárulna az a feladat is, hogy anyag- és mintagyűjtést végezzenek. „Egyes okos, jó úrinők bíztatása lendületet adhatna a háziiparnak; nem kell ahhoz nagy befektetés, csak egy kis okos jóság. ” Példaként említette a háziipari termékeket forgalmazó vállalkozó Csorba Samu feleségét, aki a hétfalusi szövés támogatója volt abban az időszakban. Javasolta, hogy háziipari termékek esetében az anyagbeszerzést és az áru értékesítését szövetkezeti úton szervezzék meg.21 Egymástól függetlenül többen tettek hasonló javaslatot, de szövetkezetek alapításáról, működéséről nem tudunk. A Székely Kongresszus előadásainak hatására a polgári réteg felfigyelt a székely háziiparra, többek között igyekeztek a festékest is felülről irányítva, új minták bevezetésével megújítani. A régi festékes az elzártabb Kászonban maradt fenn, mert elkerülte ez a jóindulatú, dilettáns szándék.22 Az első világháborút követő évtizedekben bebizonyosodott, hogy a helyi kezdeményezés, az egyéni és közös elkötelezettség, a hivatástudat és a segítő szándék a háziipar, ezen belül a szövés újabb fellendüléséhez vezethet. A festékes szövése a 20. század első felében A 19. század végén Csíksomlyón a tanítóképző üresen álló épületében létesítettek szövőműhelyt, amelyben apácák tanították szőni a környékbeli leányokat. Ez a rosszul szervezett „háziipari szövészeti üzem" az első világháború után csődbe ment.23 Ugyanitt rendezték 1930 pünkösdjén a „népművészeti kiállítást" és itt kapott először helyet a csíki múzeum gyűjteménye is.24 * Domokos Pál Péter 1926-tól tanított Csíksomlyón a tanítóképzőben és a Csíkszeredái katolikus főgimnáziumban. 1929-ben Orbán Balázs születésének 100. évfordulója alkalmából szervezte az első 18 Székely Kongresszus 2001 (1902), 101. 19 SZÉKELY Kongresszus 2001 (1902), 100, 107. Az Első Székely Szövőgyár, amelyet Kiinger Henrik osztrák bérlő fejlesztett és a környék falvaiban élő háziiparosok 400 szövőszéken dolgoztak a gyárnak. A másik, kisebb posztógyár állami támogatással, Sequens József vezetésével működött ebben az időszakban. 20 A nők feladata Székelyföldön. SZÉKELY KONGRESSZUS 2001 (1902), 405-411. 21 Székely Kongresszus 2001 (1902), 408. 22 SZENTIMREI 1972, 186. 23 VÁMSZER 1996, 34. 24 NAGY A. 1995, 107. Vámszer emlékei szerint a megyei hivatalok helyén létesült a műhely, Dr. Nagy András szerint a gimnázium és tanítóképző épületében. 318
