Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Muckenhaupt Erzsébet: Anton Koberger kiadói kötései a csíksomlyói ferencesek könyvtárának ősnyomtatvány-gyűjteményében
ANTON KOBERGER KIADÓI KÖTÉSEI A CSÍKSOMLYÓI FERENCESEK KÖNYVTÁRÁNAK ŐSNYOMTATVÁNYGYŰJTEMÉNYÉBEN Muckenhaupt Erzsébet Anton Koberger Anton Koberger életéről és tevékenységéről sokan írtak, ennek ellenére keveset tudunk róla.1 Az 1440-es években született, valószínűleg Nürnbergben. A virágzó városban Koberger 1470-ben kezdte meg tevékenységét, és mint nyomdász-kiadó hihetetlenül termékeny volt. Több mint kétszáz művet adott ki, ezek részben több kötetesek. Általában nem sok humanista és klasszikus auktor munkáját jelentette meg. A teológia, filozófia, jogtudomány körébe számító munkákat és az egyházatyák műveit részesítette előnyben. A kiadványai zömében latinok, vagyis az akkori Európa nemzetközi nyelvét használja. Német nyelvű kiadványa az összeshez képest csekély. E nyomtatványai azonban kiemelkedők. Főleg fametszetes illusztrációi teszik ezeket jelentőssé, ugyanis híres nürnbergi művészeknél (Dürer, Wohlgemuth, Pleydenwurff) rendelte meg őket. 1504- ben feladta a nyomdászatot és haláláig, 1513-ig kizárólag könyvkiadással és kereskedéssel foglalkozott. Európa nagy részét behálózták kereskedelmi kapcsolatai Velencétől Frankfurtig, Lyontól Budáig. Budán egy ideig veje, Wolf Haller volt a megbízottja. Tartósabb üzleti kapcsolatban a budai könyvkereskedők közül Theobald Fegerrel állt. Koberger nemcsak saját nyomdájában adott ki könyveket. Nürnbergben 1485-től kezdve dolgozott neki Georg Stuchs, Hagenauban Heinrich Gran, Strassburgban Adolf Rusch és Johann Grüninger, Bázelban Johann Amerbach és Hans Petri. Franciaországban, Párizsban és Lyonban Jacob Sacon, Johann Klein és Nicolaus Wolff. Lyonban Kobergernek saját nyomdája volt.2 Nürnberg kedvező fekvése folytán korán jelentős kereskedelmi csomóponttá vált. Augsburg és Heidelberg mellett a német humanizmus korai központja. Sok humanista élt a városban, aki magánkönyvtárral is rendelkezett: Hartmann Schedel, Willibald Pirckheimer, Conrad Celtis, Eobanus Hessus, Hieronymus Münzer stb. A város falai között élt és tevékenykedett - többek között - Albrecht Dürer, Michael Wohlgemuth és Joannes Regiomontanus is. A város gazdag polgárai ugyanakkor könyvvásárlók is voltak. Nürnbergben négy iskola működött, már nagyon korán rendelkezett „Librei”-jal, azaz városi könyvtárral. A 15. század harmadik harmadában több mint egy tucat nyomdász működött a városban. A könyvek egy részét helyben kötötték, hiszen megvolt hozzá a vásárlóközönség, amelyet gyarapított a városban található hét férfi és két női kolostor is. Ezek nagy részében könyvkötő műhely is működött, amellett, hogy egyre nagyobb lett Nürnbergben a polgári könyvkötők száma.3 1 Hase 1885, 17-30; Geldner 1968, 162-167; KUNZE 1975, 1. köt., 226-230; ROZSONDAI 1978. 2 Geldner 1968, 162-167; ROZSONDAI 1978, 21-33. 3 KyrisS, Textband 20-27, 54, 90-102; SCHUNKE, RABENAU 1996, 196-209; MazAL 1997, 125-127. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 235-256 235
