Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)

Természettudományok - Pálfalvi Pál: A Gyimesi-hágó környékének flóralistája. II. rész

PALF ALVI PAL A helyenként leromlott, terhelt, taposásos és eróziós jelenségeket mutató legelők aránya kb. 10 % (Bükkioka a Tatros jobboldalán, Dobálok és Bükkészka patakok hegylábai, Kurucoldal, Kommandó). A legeltetés, taposás komoly következménye a Kommandóról Széphavasra vezető útmenti mogyorós-fenyves csalitok kisasszonypapucsának (Cypripedium calceolus) évenkénti lerágása, letaposása, az ott folyó állandó legeltetés miatt (állománya itt veszélyeztetett!). Mintegy 10 %-ot tesznek ki együttesen a Tatros melletti patakparti vörösfűzes-hamvas égeres ligetek és 3 %-ot a bokorfűzesek magaskórós (Altherbosa) növényzete. 1 % arányban vannak jelen a vizes, mocsaras völgyek, patakfejek „selymékek”, melyek reliktáris fajok és növénytársulások (Caricetum davallianae, Carici flavae - Eriophoretum) termőhelyei. A megművelt területek, mint a völgytalpi, „löki” kerti szántók (2 %) és kaszálók (3 %) kismértékben elégítik ki a háztáji állatok és emberi táplálék szükségletet, termékválasztékot. A gyomos, ruderális területek - zavarástűrő- és gyomfajokkal - a volt állami gazdaság állatszállások (szájvánok) környékén találhatóak (1 %). A völgyben megtelepedett lakosság három települése (a lakott terület) kb. 10 %-os arányban fedi le a terepet és „éli be”, népesíti be a vidéket. Valamely táj, tájrészlet - esetünkben a Gyimesi-hágó és környékének - biológiai sokfélesége, biodiverzitása a növényekre vonatkoztatva is jelentős mértékben függ a benne előforduló élőhelyek, élőhelytípusok, termőhelyek, termőhelycsoportok (habitatok) terepi sokféleségétől. E diverzitásnak is sokféle eleme mérhető, mint: a fajok, a populációk, a növénytársulások vagy éppen az egész vidék növényvilága (flórája). Számbavételük, felmérésük sok értékes információt adhat/ad a táj, vidék növénytakarójáról, növényzetéről. A biodiverzitás értékjelző fajainak ismerete alapját képezi a tájléptékű természetvédelemnek, a helyes tájhasználatnak és, a hagyományos életmód megőrzése mellett, e kistáj fenntartható fejlődésének. Minthogy az egész Gyimes területére értelmezett botanikai diverzitás más közleményünk témáját képezi, az alábbiakban csak néhány, közvetlen a tanulmányozott területre vonatkozó adattal szolgálunk. Megjegyezzük, hogy több faj többszörösen biodiverzitás értékjelző. A tanulmányozott területen összesen 619 taxon jelenlétét jelezzük, melyből 68 faj edénytelen, úgy: 31 faj gomba, 23 faj zuzmó és 14 faj moha. Az edényes növényfajok (Tracheophyta) száma 551 faj, melyből 15 faj haraszt (páfrány) és 536 faj magvas növény (Spermatophyta). A biodiverzitás magasfoka nyilvánul meg a kosborfélék (Orchidaceae) esetében: a Gyimesben honos, általunk mindeddig azonosított 20 fajból 18-at a Gyimesi-hágó környékén is jelzünk flóralistánkban. Az országos Vörös listából5 csupán 2 faj (Galium lucidum és Ligularia glauca), míg a bővített lista Viola Joói, Carex davalliana, Gladiolus imbricatus, Lilium bulbiferum, Cypripedium calceolus, Goody era repens, Nigritella rubra, Trisetum macrotrichum. Ligularia glauca, Ligularia sibirica, Primula elatior subsp. leucophylla, Hepatica transsilvanica, Pulsatilla patens, Waldsteinia geoides, Trollius europaeus stb. fajokkal van képviselve. Terciális (harmadkori) reliktáris taxon a Hepatica transsilvanica6 és a Sanicula europaea.7 Területünkön tenyésző eutróf mocsári fajok a Carex appropinquata, Ligularia sibirica,8 9 Parnassia palustris, Pinguicula vulgaris, Carex davalliana, Valeriana simplicifoliad Több, a szakirodalomban idézett forrásmunka adatai szerint a bennszülött endémikus/szubendémikus fajok száma 12, míg az ún. kárpáti-balkán fajoké 24. A Hargita megyei védett növényfajok 162/2005 számú Határozatának 2. melléklete 206 edényes növényfajából 35 faj a Gyimesi-hágó környékén is jelen van a flóralistában. A helyi ritkaságok közül megemlítjük a következőket: Corthusa matthioli, Dianthus superbus, Gentiana cruciata, Gentiana acaulis, Gentianella ciliata, Senecio papposus var. Heuffelii, Molinia coerulea, Geranium macrorrhizum, Monotropa hipopytis, Orthilia secunda, 5 s. str.: DlHORU, NEGREAM 2009. 6 Pop E. in Flora 1952-1976, 107. 7 Ciocârlan 2009,464. 8 Flora 1952-1976,109. 9 BOŞCAIU 1989. 388

Next

/
Oldalképek
Tartalom