Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Természettudományok - Jánosi Csaba–Berszán József–Péter Éva: Székelyföld széndioxid gázömléseinek katasztere
SZÉKELYFÖLD SZÉNDIOXID GÁZÖMLÉSEINEK KATASZTERE Kaláka során épült először mofetta. A kénhidrogén tartalmú száraz széndioxidos gázömlések hatására a csillámos homokkövek szürke agyagá mállottak, amelynek üregeiben a fürdő alatti szakaszon, a térségben eddig ismeretlen arzénszulfidokat sikerült leírni4: realgár, alacranit, pararealgár és uzonit. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen jellegű ásványegyüttes aktív vulkáni területeken jelenik meg, közülük talán a leghíresebb a kamcsatkai Uzon-kaldera területe. A mofettát bélelő andezit köveken sárga terméskén kiválás figyelhető meg, de a gázszint feletti üregekben fehéres timsó kéreg is megjelenik. A növényzetmentes felszínen csapadékos időben fortyogok is kialakulnak. A kis famedencés fortyogok halványszürke, fehéres vizében rombos terméskén mutatható ki.5 Csíklázárfalván a széndioxid gáz megjelenik a Fortyogó alatti falurész, a Nyír és a Rétgödre egyes házainak a pincéiben is. Tusnád-patak Kisharam mögötti jobboldali mellékvölgyében Erősárakban is, a mélyedésekben összegyűl a kénhidrogén tartalmú széndioxid gáz. Az erősároki Büdösgödör vagy Fortyogó, amelyet a helyiek reumatikus betegségek kúrálására használnak, igen elhanyagolt állapotban találhatók. A gödrök aljában fehéres színű kénkiválás figyelhető meg. A Szemvíz-forrásként emlegetett fortyogó szulfátos (43,5 mg/1) vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú.6 Borvíztető egyes szénsavas ásványvíz forrásai hosszabb csapadékmentes időszakokban mofettaként működnek. A kiszáradt források aljából száraz széndioszid gáz tör a felszínre. A Nyírfürdő-Borvíztető törésvonal déli részén húzódik a kápolnamezei Büdös-patak völgye, amelyben az erős szolfatárás kigőzölgések mentén felhalmozódott termésként a középkor folyamán, az erdélyi fejedelemség idején kitermeltek. Az észak-dél irányú völgyben ma is erős a vulkáni utómúködés. A patak mentén apró fortyogok sorakoznak. A patak baloldali mállott laza homokkőfalában több milliméter vastag sárga terméskén fészkek alakultak ki. Nemcsak a bányászatra utaló nyomok figyelhetők meg , hanem a feldolgozás során használt vastag falu hengeres cserépedények törmelékei is fellelhetők a patak medrében. A feldolgozási módszert legjobban talán Agricola De re metallica libri XII című művének a tanulmányozásából értjük meg: „Amikor a kénérccel tele edényeket a kemencébe berakták, erősen befedték, az edény és a fedő érintkezési vonalát agyaggal betapasztják, nehogy a kén ellillanhasson. Ugyanezen okból a gyűjtőedényt is befedik és elsározzák. Ezután meggyújtják a fát, és addig hevítik az ércet, amíg a kén ki nem gőzölög. A felszálló gőz az edény orrán át a gyűjtőedénybe jut, és ott kénné sűrűsödik, amely mint az olvadt viasz, a fenékre ülepszik. Innen a kifolyónyíláson át kifolyik, s a munkás cipókat formál belőle, vagy csöveket, rudakat vagy pedig néhány fapálcikát dug bele, és kéngyertyákat készít a kifolyó kénből.’’7 Kápolnamezőn letelepedett kénbányászok is hasonló módszerrel szublimálással tisztították a ként. Talán a torjai, a lázárfalvi és a tusnádi kénbányászok „hagyatéka” az itt kialakult Szent Anna, Szűz Mária édesanyjának a kultusza. A középkor folyamán Szent Anna volt a bányászok, továbbá a meddő asszonyok és a járványos beteg pártfogója. Valószínű, hogy a felszínhez közel kialakult kéntelepeket művelő kénbányászok és a büdösgödröket, szénsavas ásványvizes fürdőket felkereső betegek adhatták tiszteletük jeléül a Csornád kráterében kialakult tengerszemnek a Szent Anna nevet. Szent Anna tiszteletére két kápolna is épült, az egyik a déli partra, másik az északira. A nagytusnádi templom oldalkápolnája is Szent Anna tiszteletére van felszentelve. Hajdanában a környék katolikus falvainak lakói egy évben kétszer, Szent Anna és Kisasszony napján jöttek a Szent Anna napi búcsúra. A búcsúk alkalmával több mint 20-30.000 ember is felkereste a Szent Anna-tavát. A gyakori verekedések miatt gróf Batthyány Ignác püspök a búcsút 4 Szakáll et al. 2009,191. 5 Szakáll ETAL. 2009,191. 6 JÁNOSI ET AL. 2009, 83-89. 7 Agricola 1985, 565-569. 357
