Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
korszerűségére, a családok tehetősségére, valamint azoknak kuhurákságára-műveltségére- iskolázottságára. Az elsőt a bútorok, lakástextíliák, háztartási gépek, tömegkommunikációs eszközök, valamint a szimmetrikus elrendezés, a másodikat a kiegészítő és souvenir tárgyak, a harmadikat, pedig a kultúrcikkek, tömegkommunikációs eszközök, könyvek és festmények fejezik ki.78 Ezt a hármas felosztást figyelembe véve a Váncsa családban leginkább a modernség és tehetősség dominál, ezt egyrészt a modern konyha- és szobabútor jelzi, és jelen vannak a háztartásban a már említett korszerű háztartási gépek és tömegkommunikációs eszközök is. Bjarne Rogan írja, hogy tárgyak egyfajta kommunikációként is interpretálhatók, az expresszív aspektus hozzájárul annak magyarázatához, hogy az emberek miért vásárolnak meg bizonyos tárgyakat, és azokat hogyan helyezik el otthonukban. A lakásukat berendezők gyakran úgy érzik, hogy barátaik, szomszédaik elvárják tőlük, hogy ők is bizonyos berendezési stílusnak és divatnak megfelelő tárgyakat vásároljanak meg.7 ’ S. Nagy Katalin állapítja meg, hogy a nyolcvanas évek lakásbelsőire nagyfokú tárgyfelhalmozás jellemző, eltolódás figyelhető meg a használati tárgyaktól a „felesleges” tárgyak birtoklása fele.80 Hogyha nem is túlzott mértékben, de a tehetősség kifejezésére utaló souvenir és ajándéktárgyak is jelen vannak a lakásban. Ezeknek a tárgyaknak főként a hálószobában/nappaliban elhelyezett polcos-fiókos, modern szekrénysor biztosít tárolási felületet. A család kulturáltságának, műveltségének kifejeződései a lakásban megtalálható tömegkommunikációs eszközök. A használat gyakorisága szempontjából ezek között első helyen áll a mobiltelefon, amellyel mindkét házastárs rendelkezik, ezt a számítógép követi, amelyet időnként szintén kommunikációs célra használnak, az főként a közeli barátokkal való kapcsolattartásban játszik szerepet. S. Nagy Katalin a kvázi-modern lakásbelsők tárgypopulációjának mennyiségét 200 és 600 tárgy közé sorolja, ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a tárgyállomány száma nagymértékben függ az életkortól, a jövedelemtől, a végzettségtől, a lakás nagyságától, valamint a lakásba költözés idejétől.81 82 Hofer Tamás írja, hogy egy-egy család „tárgyuniverzumának” összértéke összefügg az illető család vagyoni-társadalmi helyzetével, a különböző felszerelések közötti értékkülönbségek szemléltetik a társadalmi különbségeket is. Váncsa Imre és felesége 2003 óta élnek együtt a lakásban és az elmúlt több mint nyolc évben igyekeztek a szükséges tárgyakkal ellátni háztartásukat. A lakás tárgyakkal való berendezése fokozatosan történt. A különböző háztartási eszközök beszerzését meghatározták az anyagi lehetőségeik, általában egy-egy nagyobb fizetséggel járó munka után sikerült megvásárolniuk az életfunkciók ellátására szükséges eszközöket. A kutatás során felmerült a lakásban található tárgyak digitális fotódokumentációval kiegészülő, precíz számszerűsítésének gondolata. Ezt a naskalati esztena tárgyi világának felméréséhez hasonlóan gondoltam el, később azonban a családhoz ellátogatva az volt a tapasztalat, hogy e tekintetben a lakók részéről másfajta viszonyulás érzékelhető. Míg az esztenán a juhászok az esztenaépület teljes tárgyi világába betekintést nyújtottak, addig a családi házban egyfajta elhatárolódást volt érezhető. A családtagokkal folytatott beszélgetések helyszíne a konyha volt, a lakószobába csupán fotódokumentáció készítése céljával léptünk be. A család részéről az volt érezhető, hogy a lakószoba életüknek egy intimebb tere, ahová csak azokat az ismerőseiket kísérik be, akikkel bizalmasabb viszonyban állnak. A lakásnak ebben a részében található a család legtöbb __________________EGY CSIKMADARAŞI CSALAP LAKÁSKÖRÜLMÉNYÉI,... 78 S. Nagy 1984, 277. 79 Rogan 2004, 59. 80 S. Nagy 1987, 38. 81 S. Nagy 1987, 279, 82 Hofer 1983, 45. 345
