Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi család lakáskörülményei, lakásuk tárgyi ellátottságának tükrében
SALLO SZILARD hogy gyakran papíralapú munkák egy részét is itt végzik, így étkezőhely, vendégfogadó helyiség szerepe mellett munkatérként is használják azt. Vadas József szerint a vidéki családi házakban a konyha a családi tűzfészek szerepét tölti be, amelyben a helyiség nemcsak főzésre, de vasalásra, valamint vendég fogadására is alkalmas, és ugyanitt játszanak a család gyermekei is.46 Szilágyi Dániel írja, hogy Muraszemenyén a konyha a legsűrűbben használt helyiség: a főzés, étkezés, újságolvasás, tévénézés és rádióhallgatás színhelye, a mindennapi tevékenységek végzése mellett a lakásnak ez az a része, ahová a legtöbb információ áramlik be a külvilágból.47 Hogyha a társadalmi emelkedés paraszt vagy kispolgári körből indul, az bármilyen mértékű is, használati szempontból a konyha centrális szerepe az esetek többségében fennmarad. Az emelkedést sokszor a konyha fejlesztése is kifejezi, ez elsősorban az új, modern konyhafelszerelésben és reklámok által hirdetett eszközökben nyilvánul meg.48 Losonczi Ágnes kiemeli a konyha sokrétű funkcióját, eszerint ez a helyiség azon túl, hogy vagyoni mutató, a városiasodás fokmérője is lehet. Helyet ad az étkezésnek, ugyanakkor a család és szomszédság nappali-szerű társalgó helye. Egyes lakásokban a tisztálkodás és a gyermekek tanulása is ebben a helyiségben történik.4 ’ A konyha a bács leányai körében nem számít a lakás kedvelt helyiségének, ugyanis főként téli időben, a lányok alig tartózkodnak ott, ennek az a magyarázata, hogy komfortos jellege ellenére a konyha télen a padlócsempe hidegsége miatt nehezen fűthető ki, így a gyermekek hidegebb időszakban a lakószobában étkeznek. Az idősebb lány számára a nappali-hálószoba jelenti a tanulás helyét is, így a lakószoba a konyhához hasonlóan több funkciót lát el: a család esti tartózkodási helye, a gyermekek időnkénti étkezőhelye, tanulószoba, továbbá hálószoba a szülők és gyermekeik (mivel nincs gyermekszoba) számára. Hanák Péter 19-20. századi, polgári lakásbelsőket kutatva írja, hogy a polgári lakásoknak vegyes funkciójú szobája a nappali volt, amelyet délelőtt a ház asszonya teljes más szereppel töltött meg, mint amit a család este rendelt a helyiséghez, ezt a lakószoba vegyes berendezése is szemléltette.50 Vadas József az 1980-as években a magyarországi lakásbelsőket vizsgálva azt állapítja meg, hogy a két szobás lakásokra általában másfél ember jut, ez pedig összezártságot eredményez. Az összezártság a környezetben is tükröződik, hiszen a berendezések vegyes képet mutatnak, a lakószobák egyben hálószobák is, és a gyermekeknek sincsen külön szobájuk.51 A Váncsa családban a gyermekekkel való egy szobában lakás okán a túlzsúfoltság mint probléma, nem merült fel, egyrészt azért, mert a gyermekek kicsik és még nem érték el azt az életkort, amikor az egyén már igényli a privát szféra létét, azonban az is közrejátszik ebben, hogy a nappalihoz/hálószobához hasonlóan a konyhában is számos élettevékenység zajlik, így a lakásban tartózkodók egymás között megosztják a teret. A szoba korszerű szekrénysorral van ellátva, amelynek üveges részében kapnak helyet a különböző étkezőkészletek, poharak és csészék, ugyanitt találhatóak a család ajándéktárgyai, valamint a családtagoknak, rokonoknak, ismerősöknek a fényképei. A szekrény kihúzhatós fiókjaiban és kinyitható részeiben a ruhaneműket, személyes tárgyaikat, illetve a gyermekek játékait tárolják. A lakószoba egyik falának teljes hosszát elfedő szekrénysoron számos polcszerűen kialakított rész található, ezeken a család ajándéktárgyai kapnak helyet. Ezeken a polcokon és a lakás más részein sem találjuk meg a magas kultúra hagyományos hordozóit, a könyveket. A könyvek hiánya 46 Vadas 1985, 83. 47 Szilágyi 2005.79. 48 Kapitány, Kapitány 2002,211. 49 Losonczi 1977,412-417. 50 Hanák 1997, 95. 51 Vadas 1985, 72. 340
