Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
népművészeti kiállítást a gimnázium termeiben és folyosóin. A tárgyak gyűjtésében segítségére volt a korabeli Csíkszeredái értelmiség, tanárok, művészek, polgárasszonyok és leányok.25 Az 1929-es kiállítás sikere arra ösztönözte a szervezőket, hogy a következő év pünkösdjén nagyobb kiállítást rendezzenek, ezúttal Csíksomlyón, számítva a búcsú résztvevőinek érdeklődésére. A Székely Népművészeti és Egyházművészeti Kiállítás fő pártfogója Dr. Pál Gábor ország- gyűlési képviselő volt feleségével, Nagy Imre festőművész, aki a kiállítás 12. termében mutatta be munkáit és a kiállítási albumot illusztrálta, Gál Ferenc csíkpálfalvi tanító és felesége, aki szintén festékeseket szőtt, Vámszer Géza és még sokan mások az előző évi kiállítás szervezői közül. A kiállítás termeiben készített fotók albumban jelentek meg.26 A kiállítás különlegességeként említette Vámszer, hogy nemcsak tárgyakat mutattak be, hanem munkafolyamatokat is: alcsíki asszonyok saját szövőszékükön szőttek, csíkdánfalvi fazekasok korongoztak.27 A „népművészeti tárgyak” készítésének bemutatása a helyszínen dolgozó szereplővel a korabeli Csíkban újdonságnak tekinthető, máshol a néhány évtizeddel korábban rendezett háziipari és nőipari kiállítások majdnem mindegyikén ez ugyanígy történt. A népismereti, népművészeti mozgalom egyik következményeként az 1930. év elején újjáalakult a Csíki Múzeum- és Kultúregylet,28 majd a pünkösdi kiállítás bontásakor a tárgyak közel felét tulajdonosaik az alakuló múzeum gyűjteményének ajánlották fel.29 Ezt a tárgyegyüttest egészítették ki Vámszer Gézáék és állandó néprajzi kiállítást rendeztek Somlyón. A pünkösdi kiállítás, valamint az Erdély-szerte megjelenő lapok beszámolóinak hatására Székelyföld falvaiban megnőtt az érdeklődés a háziipar és a népművészet iránt. Egyre többen, elsősorban nők foglalkoztak különböző kézimunka technikák és a szövés elsajátításával, illetve oktatásával, ismeretterjesztő és népművelő előadásokat szerveztek. Domokos Pál Péter kezdeményezésére a csíki falvakban ún. szőttes-bálokat rendeztek, ahol a résztvevők hagyományos viseletben jelentek meg.30 Ekkor indult az egész Székelyföld fiatalságát megmozgató kulturális rendezvény, az „Ezer székely leány napjának” szervezése is. Minden év tavaszán a székely falvak fiatalsága hagyományos viseletbe öltözve vonult Csíksomlyóra, ahol szülőfalujuk táncait és dalait mutatták be. Az ünnepi alkalmat népművészeti vásár és kiállítás tette színesebbé.31 ____________________A HÁZIIPARISZONYEGSZÖVES TÖRTÉNETE CSÍKBAN 25 SZŐCS 2010, 333. 26 VÁMSZER 1976, 42. Az album a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében megtalálható, a fényképek a Néprajzi Múzeum fotótárában is fellelhetők (F 62094/a-h). Az összegyűjtött anyagot 14 teremben mutatták be, az utolsó előtti teremben „A jelenkor háziipari termékei” kerültek bemutatásra, az utolsó teremben „Csíki házi szőttesek kiállítása és árusítása” kapott helyet. 27 A kiállítás első termében Demes Ignácné és Szász Ferenc szőtt „saját találmányú” szövőszékén. KIÁLLÍTÁSI MEGHÍVÓ 1930. 28 SZŐCS 2010, 334. 29 A Csíki Székely Múzeum első leltárkönyve. A leltárkönyvet elsőként Vámszer Géza vezette. A pünkösdi kiállítás után 9 festékes került a múzeum tulajdonába, az 1-6. és 181, 198, 211-es ltsz. alatt. Az első néhány festékesnél bejegyezték a gyűjtő nevét, a szőnyeg rövid leírását is (pl. az 1. ltsz. „burjánnal festett festékes”, gyűjtő Dr. Hirsch Hugó főorvos, a szőnyeg Csíkszenttamásról került be, felirata A. I. 1711, talán Abafi Ilona sírjából került elő), a 2. ltsz. Domokos Pál Péter gyűjtése, Csíkkarcfalváról, a római katolikus hitközség ajándéka, piros plüssel bélelt egy szél, a 4-es festékes „festékkel festett festékes”, Domokos Pál Péter gyűjtése Csíkkarcfalváról, az 5. ltsz, Pál Gáborné ajándéka, régi minta után szőtte Demes Elekné Csíkszentimrén, teljesen új stb., majd megfogyatkoznak az adatok, csak az ajándékozó neve szerepel a tárgy megnevezése mellett: 181. ltsz.: új festékes, Pál Gáborné, Szentimre, 198. ltsz. Festékes, Domokos Pál Péter, Karcfalva, 211. ltsz. Régi festékes, Vámszer Géza, Csíkszenttamás). 30 Szőttesnek nevezik Csíkban a hagyományos női viseletét, a csíkos szoknyát (rokolyát) és mellényt fehér inggel és fehér vagy színes köténnyel. 31 VÁMSZER 1976, 43. A forrásokban némileg ellentmondó adatokat találunk: egyesek szerint Domokos Pál Péter kezdeményezte és szervezte, mások szerint Haáz Rezső, Bándy Mária, Vég Márta szervezte, Vámszer szerint a Csíki Múzeum- és Kultúregylet nőtagjai. A két világháború közötti években a népművészeti 319
