Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Gyermekfolklór Kőrispatakon
GYERMEKFOLKLÓR KŐRISPATAKON P. Buzogány Árpád A településről Kőrispatak (hivatalos román neve 1920 után Crişeni) falu közigazgatásilag a Hargita megye nyugati csücskében levő Etéd községhez tartozik. A Küsmöd-patak teknőszerű völgyében, a patak két oldalán, észak-déli irányban terül el. Szomszédos települések: északra Csokfalva, északkeletre Etéd, délkeletre Firtosmartonos és Gagy, délre Kissolymos, dél-délnyugatra Bözöd, nyugatra a felszámolt Bözödújfalu. Legközelebbi városok: dél-délnyugati irányban Erdőszentgyörgy (12 km), délkeletre Székelykeresztúr (autóúton kb. 30, légvonalban kb. 12 km). A megyeközponttól, Csíkszeredától közel 100, a községközpont Etédtől 8 kilométerre található. A falu területén őskori (cserepek), kőkori,1 bronzkori (cserepek, őrlőkődarab, pattintott kő), népvándorlás kori (cserepek), középkori (csempe- és edénytöredék) régészeti leleteket gyűjtöttek a szakemberek terepbejárásaik alkalmával.2 3 A szájhagyomány szerint az első település a mostani falutól lennebb, délkeleti irányban, a Küsmöd-patak bal partján volt. Erre utal a Diósfala határnév. A helyváltoztatás okául az ellenség támadását jelölik meg. Egy monda szerint a falura támadó tatárokat Dömös vitéz (e családnév ma is fellelhető a faluban) vezetésével visszaverték. Első írásos említése 1566-ból való, amikor Keorijspatak alakban bukkan fel (a János Zsigmond erdélyi fejedelem hadában híven szolgált lófők lajstromában „keörijspataki” Ferenczij Mátyás, Gotharth Imre és Pál lófők nevét olvashatjuk).1 1567-ben Keörwspatak, Kerespatak,4 illetve egy összeírásban Keórwspatak5 néven szerepel.6 7 1712- ből való a mai helyesírást leginkább megközelítő Körispatak7 alak, illetve 1603: Keórispatak, 1604: Körispatak. A -falva utónévvel ellátott alak is előfordul: Keoreos patak falna (1634), Keőrispatakfalua (1633). Az ótörök eredetű kőris szó, amely fáról a falu is a nevét kapta, már 1055-ben írott formában (keurus, később kewris) előfordul.8 Gazdaságtörténete szempontjából jelentősek az 1640-ből és 1666-ból fennmaradt falutörvények. Az 1989-es változások után új fejezetet írnak a település történetében. Civil szervezeteket jegyeztettek be (Szalmakalap-készítők Hagyományőrző Egyesülete, Állattartó Gazdák Egyesülete, Firtostető Egyesület), melyek helyi programokat szerveznek, külföldi vendégek keresik fel a szalmafonásról ismert falut, a fiatalok közül többen felsőfokú tanulmányokat folytatnak, a közösségi élet megújult. 1 Magyar Nagylexikon, 442. 2 BENKŐ 1992, 103-108. 3 SzOkl. E, 200. 4 CORIOLAN 1966, 176. 5 SZOKL. n, 219. 6 Jakab, Szádeczky 1994, 268. 7 SzOkl. 1,78,182. 8 A MAGYAR NYELV, 618. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve Vili. (2012), p. 283-296 283
