Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Vorzsák Orsolya: Az erdélyi határőrség csíkszéki elemi iskolái (1840–1847)
A Rado Educationis (1777 és 1806) és a Norma Regia (1782) tanügyi rendeletek birodalomszerte egyformán hangsúlyozták a német nyelv elsajátításának szükségességét, mivel ennek ismerete a fiatalok boldogulásának zálogát jelentette.27 A Norma Regia a Ratio Educationis Erdélyre alkalmazott oktatási rendelete, mely elsősorban Erdély vallási sokszínűségére való tekintettel különbözik a bízótól, de mindkettő főként a középiskolai oktatást szabályozza.28 A nemzeti iskolák feladata pedig éppen abban állt, hogy felkészítse a tanulókat a magasabb gimnáziumi osztályokra, ahol a hangsúly elsősorban már a latin nyelvű oktatáson volt, tehát addigra a kisdiáknak már jól kellett beszélnie németül."9 Ennek megvalósítása azonban különösen azokon a vidékeken ütközött akadályokba, ahol a lakosság anyanyelve nem a német volt. A Ratio megkülönböztette a kisvárosi iskolákat, a városi nemzeti iskolákat és a kiemelt nemzeti iskolákat a jövendőbeli tanítók képzésére.30 A 17. és 18. században még az volt az általánosan elfogadott elv, hogy mindenki képes tanítani, aki maga is elsajátította diákként az előírt tananyagot. Az iskolamesteri álláshoz a nemzeti iskolákból, vagy a latin iskolákból egyenesen a segédtanítóskodáson át vezetett az út.31 Csíkszék területén a legtöbb tanítót természetesen a csíksomlyói ferences gimnázium nevelte ki, míg Udvarhely környékét az udvarhelyi jezsuita gimnázium látta el iskolamesterekkel.32 ___________AZ ÉRDÉL YI HA TÁRŐRSÉG CSKSZÉKI ELEMI ISKOLÁI (1840-1847) Csíkszéki elemi oktatás A csíki iskolahálózat az eddigi kutatások szerint a 18. század végén nyomorúságos képet mutatott, kevés és oktatási céloknak nem megfelelő iskolaépülettel, melyek egyáltalán nem teljesítették a központi előírásokat. A tanítók bére is alacsony volt, és a minden tanuló számára előírt tankönyveknek gyakran csak a tanító volt birtokában.33 A helyi elemi iskolákban a magyar volt az oktatási nyelv, miután II. József idejében a német oktatási nyelvet eredménytelenül erőltették. A 19. század közepére azonban a határőriskolák órarendjei és naplói (4-5. táblázat) arról tanúskodnak, hogy a tanulók párhuzamosan magyarul és németül tanulták a legtöbb tantárgyat. A csíksomlyói ferences kisiskola oktatási színvonala magasabbnak bizonyult, mint a környező falvak iskoláié, hiszen a ferencesek már eleve a gimnáziumi tanulmányokra készítették fel a kisebb diákokat is, a gimnáziumi tanulmányok előfeltétele pedig a biztos latin nyelvtudás volt. Fogarassy Mihály, az erdélyi normális iskolák tanfelügyelője 1831-ben helytelennek tartotta, hogy a gyermekek már első osztályban latint kezdjenek tanulni, még mielőtt magyarul és németül megtanulnának írni és olvasni. Éppen ezért rendeli el, hogy a latin nyelvtanulást csak harmadik elemitől vezessék be.34 A tanulók általában hat, hét év alatt végezték el az elemi osztályokat és gimnáziumi tanulmányaikat tizenkét éves kortól kezdhették el. Falusi iskolákban a tanév nem tartott tovább négy-öt hónapnál, míg a gimnázium alsó tagozatán novembertől a következő év szeptemberéig.35 A Somlyói kisgimnázium tanulólétszámát Szőcs János már feldolgozta, így az ő statisztikái alapján most csak egy rövid összefoglalót hozunk (1. táblázat) annak érdekében, hogy Csíkszék többi elemi iskoláinak létszámát össze lehessen vetni a Somlyói adatokkal. 27 Ratio Educationis 1981,1. Ratio, 64. 28 Vö. GÁL 2009, 158. 29 GÁL 2009, 63. 30 GÁL 2009, 68-71. 31 Vö. Mészáros et al. 2003,104. 32 Vö. SÁVAI2000, 232. 33 Vö. SZŐCS 2009, 107. 34 Vö. SZŐCS 2006, 309. 35 SZŐCS 2006,311. 265
