Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Ladó Ágota: Csík vármegye új székháza
LADÓ ÁGOTA Az 1887 végén használatba vett épület ünnepélyes felavatására az év vége előtt már nem került sor, ugyanis a közelgő téli ünnepekre való készülődés mellett eltörpült volna a vármegye történetének e jelentős eseménye, emiatt az avatási ünnepséget 1888 februárjára halasztották. A Székelyföld 1888. február 9-iki tudósítása szerint az ünnepség - melyen Csík vármegye elöljárói mellett egy tizenöt fős Udvarhely megyei küldöttség is megjelent - február 4-én, délelőtt 10 órakor kezdődött egy hálaadó istentisztelettel, melynek végeztével a közönség a megyeház nagytermébe vonult, mely teljesen megtelt. A díszgyűlést a főispán lelkes beszéde nyitotta meg, és az azt követő hangos éljenzés után Becze Antal alispán következett, aki beszédében kiemelte az építkezés legfontosabb momentumait. Az alispáni köszöntést Madár Imre megyei főjegyző emelkedett hangú beszéde követte, melyben megköszönte a megye közönségének az új vármegyeház építése során tanúsított áldozatkészségét. A díszülést a főispán zárta be, és a délutáni díszebéd után, este 8 órakor a megyeház nagytermében a tisztviselők nyugdíjalapja javára fényes táncestélyt tartottak.62 Csík vármegye új székhazának helye a magyarországi vármegyeház-építészetben Az első ismert vármegyeházák a királyi Magyarországon a török által meg nem szállt területeken épültek fel, így például Kassán 1647-ben, Nemeskéren szintén a 17. században és Komáromban 1702-ben, ekkor azonban még nem alakulhatott ki egy egységes épülettípus.63 1730- tól kezdődően azonban a 18. század végéig számos barokk megyeház jelent meg, a ma álló megyeházák szinte fele ebben az időszakban épült - például Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Pécsett, de Kiskunfélegyházán és Jászberényben is -, így ekkorra tehető ezeknek az épületeknek a típussá érése.64 Az épülettípussá érést nagyban elősegítette az 1723. évi 73. törvénycikkely is, mely meghatározta a megyeháza rendeltetését, és erre az időszakra jellemző, hogy az alaprajzi elrendezés és a homlokzati megjelenés gyakran a korabeli kastélyokéra emlékeztet. Ekkor vált általánossá a timpanonnal lezárt középrizalit kiemelése, mely a földszinten a főbejáratot, az emeleten a tanácstermet - esetenként az abból nyíló erkélyt - tartalmazta, az épület díszítése pedig a főhomlokzatra és a nagyteremre koncentrálódott.65 A magyarországi megyeház-építészet második nagy korszaka a klasszicizmus. Ebben az időszakban megnőtt a megyék politikai ereje és súlya, amit az elöljárók az új épületekkel is igyekeztek hangsúlyozni. A 18. századhoz képest kevesebb, de építészetileg jelentősebb megyeházak épültek ekkor, így például a lőcsei, a miskolci, a kaposvári, 1838-1841 között a pesti, sőt ekkoriban, 1825-től épült Csíksomlyón Csíkszék egykori székháza is. A klasszicista megyeházak elrendezésüket tekintve nem mutatnak lényeges különbségeket barokk kori elődjeikhez képest, de a méretek általában nagyobbak, a homlokzataik meghatározó eleme pedig a portikusz.66 Bár a 19. század közepére országszerte álltak már a barokk és klasszicista megyeházak, a kiegyezés és az azt követő közigazgatási rendezés a vármegyeház-építészet harmadik korszakát nyitotta meg, mely az 1870-es évektől egészen az első világháborúig tartott, ekkor pedig főként az új megyeszékhelyeken volt szükség új székházak építésére. A Csíkszeredái új megyeháza mellett ebben az időszakban épült többek között a már említett nagybecskereki, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi is. A dualizmus korában épült megyeházák döntően eklektikus stílusban épültek, azon belül kezdetben a neoreneszánsz, később a neobarokk volt az uralkodó. Az ebben a korszakban épült székházak esetében változatosabb alaprajzi elrendezésekkel találkozhatunk, ugyanis rendszerint kötöttséget jelentettek a fennálló telekviszonyok.67 Az első világháború után a politikai helyzet módosulásával járó közigazgatási változások néhol új székházak építését tették 62 SZÉKELYFÖLD, VII. évfolyam, 12. szám, 1888. február 9., 3. 63 Császár 1995,106. 64 Császár 1995,107. 65 Császár 1995,107. 66 Császár 1995,108-109. 67 Császár 1995,110. 210
