Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Ladó Ágota: Csík vármegye új székháza
LADÓ ÁGOTA csak nehézkesen oldotta volna meg, a 350 forintos első díjat pedig a Salus publica című pályamű nyerte el, melyben bár az épület homlokzata nem volt kellően kidolgozva, mégis ez a terv volt az, mely az előírt méreteket a legnagyobb pontossággal betartotta, és melyben „a csoportosítás lehetőleg legszerencsésebb, a világítás és közlekedés kifogás alá nem esketik, és csekély módosítással kivitelre ajánlható már olcsóságánál fogva is... ”22 23 Hám Ignác Csíkszeredái működése még az új vármegyeház elkészülte előtt véget ért, az 1888-ban tartott avatási ünnepségen már nem lehetett jelen, helyét addigra - bár csak rövid ideig - először Kikinday Gyula királyi segédmérnök, majd Kuklai Béla foglalta el. Előkészületek Miután az építtető bizottság már említett, 1884. augusztus 14-i és 29-i ülésein megszületett a döntés, miszerint a várkastéllyal szemben, a területvásárlással megnagyobbított őrnagyi telken „homlokzattal az országút hosszába úgy építtessék az 53 kisebb-nagyobb terem és szobából álló emeletes megyeház fel, hogy abba a megyei központi közigazgatás mellett a megyei államépítészeti hivatal, kir. tanfelügyelőség, adófelügyelőség és adóhivatal kényelmesen elhelyeztethessék...”,22 sikerült elhatározni azt is, hogy az építési költségek fedezésére a Csíki Magánjavak24 ruházati alapjából 70000 forint kamat nélküli kölcsön felvétele szükséges, mely huszonhat év alatt törlesztendő. Az építtető bizottság a kölcsön visszafizetésének biztos forrásait is megnevezte: a királyi honvédségtől a csereszerződés alapján nyert 14000 forint, mely évi 6 % mellett tizennyolc év alatt 22000 forint, a Római Katolikus Státustól a régi, csíksomlyói megyeházért tíz évi egyenlő részletben befolyó 10000 forint, a királyi tanfelügyelő elszállásolásáért 5000 forint, a királyi adófelügyelőség és adóhivatal elszállásolásáért évi 800 forint és a megyei költségvetés korlátain belül huszonhat év alatt megtakarítandó 26000 forint.25 A törvényhatóság 1884. augusztus 30-án tartott gyűlésében elfogadta az építtető bizottság javaslatait, és rövidesen, december 11-én elfogadta azokat a Belügyminisztérium is, de a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem találta elég szilárdnak a kölcsön biztosítására kimutatott alapot, így hozzájárulását megtagadta, a tanfelügyelő elhelyezéséért kért 5000 forintot pedig határozottan elutasította.26 A megye elöljárói nem kedvetlenedtek el, ugyanis még ugyanazon év december 31-én egy újabb feliratban kérték az illető minisztériumot a kölcsön engedélyezésére, és a felajánlott alap szilárdságának biztosítékául csatolták a honvédséggel kötött szerződést, az Erdélyi Római Katolikus Státus határozatát, a közigazgatás három évi zárszámadását és a Pénzügyminisztérium lakbér iránti biztosítékát, de 1885. február 16-án kelt leiratában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hű maradt korábbi álláspontjához, s azt kívánta a megyétől, hogy kölcsön zálogául ajánlja fel a telket és 22 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Alispáni iratok, 1884/1862/2-3. 23 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 20 (1884. évi határozati jegyzőkönyv, 1884. augusztus 30-ai ülés), 136. 24 A Csíki Magánjavak helyi székely közösségi vagyon volt, eredete az első Székely Határőrezred felállítására vezethető vissza. 1769-ben az osztrák-török tárgyalások lezárása után mintegy 62000 holdnyi erdő került vissza az egykori Csíkszék tulajdonába. A birtokot a határőrkatonaságnak adományozták a katonacsaládok szükségleteinek fedezésére, az erdők jövedelmét így például a katonák ruházatára, lovak vásárlására fordították. 1849 után ezt a vagyont elvették, a kiegyezés után a kincstár visszaadta, hogy azt közművelődési és oktatási célokra hasznosítsák, mint oszthatatlan vagyont. Ezt követően a Csíki Magánjavak hozzájárulásával épült fel számos jelentős középület, köztük például a később, 1904-ben átadott Vigadó is. Az első világháború után az új hatalom a vagyont elkobozta, és csak hosszú idő után tudhatták a csíkiak újra a magukénak a jövedelem egy részét, az államosítás idején azonban a hatalmas birtok maradéktalanul állami tulajdonba került. 25 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 20 (1884. évi határozati jegyzőkönyv, 1884. augusztus 30-ai ülés), 136-137. 26 CsLVT, F 7 Csík vármegye levéltára - Közgyűlési jegyzőkönyvek, 24 (1888. évi határozati jegyzőkönyv, 1888. február 4-i díszgyűlés), 6. 204
