Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Tóth Boglárka–Botár István–Grynaeus András: A csíkszentdomokosi „Mária megkoronázása” táblakép dendrokronológiai vizsgálata
A CSÍKSZENTDOMOKOSI „MÁRIA MEGKORONÁZÁSA” TÁBLAKÉP DENDROKRONOLÓGIAI VIZSGÁLATA Tóth Boglárka, Botár István, Grynaeus András A csíkszentdomokosi (rom.: Sándominie) római katolikus templomból származó, „Mária megkoronázása” jelenetet ábrázoló festett táblakép a Csíkszeredái Csíki Székely Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található.1 A táblakép 20. századi történetének, művészettörténeti kutatástörténetének, valamint elemzésének tárgyalására Szabó Zsuzsa művészettörténész külön tanulmányt szánt, amely 2009-ben a Csíki Székely Múzeum Évkönyvének I. kötetében jelent meg.2 A szerző véleménye szerint a csíkszentdomokosi táblakép ikonográfiái, valamint stílusanalógiák alapján az 1500-as évek legelejére keltezhető, és - egyetértve Balogh Jolán megállapításával - import emlék. A táblakép mesterét a szepesváraljai mesterhez köti, és stílusát alapvetően salzburgias jellegűnek határozza meg, ugyanakkor többször is kiemeli, hogy a középkori Magyarország területén egyetlen azonos ikonográfiájú mű ismert, nevezetesen a szászhermányi szász erődtemplom kápolnájának egyik freskója. Sarkadi Nagy Emese későközépkori erdélyi oltárokat elemző és helyi oltárkészítő műhelyeket bemutató könyvében a domokosi „Mária megkoronázása” táblakép készítési idejét 1490 körüli időre keltezi.3 A következőkben a táblakép 2012 márciusában elvégzett dendrokronológiai vizsgálatának eredményeiről számolunk be.4 A táblakép dendrokronlógiai kutatását több okból tartottuk fontosnak. Egyrészt, a dendrokronológia egyik alapvető célkitűzésének megfelelően, bíztunk abban, hogy vizsgálatunk pontosíthatja a táblaképhez felhasznált fák kivágásának, és így a táblakép készítésének időpontját. Másrészt az „importként” meghatározott táblakép vizsgálata azzal kecsegtetett, hogy az objektum évgyűrűsorának külföldi és helyi, erdélyi kronológiákkal történő összehasonlítása alapján Romániában első ízben sikerülhet meghatározni művészeti alkotás esetén a felhasznált fák eredetét. Továbbá a múzeumban jelenleg könnyen hozzáférhető táblakép kiválóan alkalmas volt arra, hogy elsőként alkalmazzuk a faminta-vétel nélküli, roncsolásmentes dendrokronológiai évgyűrűvizsgálatot.5 1 Leltári száma: 189. 2 Szabó 2009. 3 Sarkadi Nagy 2012,192-193. 4 A vizsgálat az „Erdélyi történeti faszerkezetek és faberendezések dendrokronológiai kutatása” című, K 100983. számú OTKA-kutatás keretében folyt. 5 A táblakép jelenleg a múzeum raktárában található, restaurálása nemrég történt meg, ld. MARA 2010. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve Vili. (2012), p. 151-158 151
