Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához (II.)
PUSKÁS JÓZSEF 3. Nyújtód (Kézdivásárhely)-Hosszú Vencel, Fábián Ferenc és Rigó János telke Nyújtód EK-i része (a templomtól Lemhény irányába) a Feketeügy jobb partján emelkedő teraszon terül el. A meredek terasz nagyjából a 262, 263, 264 és 265-ös házszámok alatt ér véget, ahol enyhén lejtő kiemelkedésként folytatódik. Az említett házszámok kertjében a földmunkák során nagy mennyiségű, késő bronzkori (Noua kultúra) és vaskori (La Téne kultúra) edénytöredék került napvilágra. A területen továbbá számos korongozott, mázatlan és mázzal bevont cserépdarab is található, amelyeket azonban kihagytunk a bemutatásból (1. tábla/3). Noua kultúra 1. Fazekak Két fazéktípust különböztetünk meg: a zsákszerű és a befele hajló szájú, kihasasodó formákat. Az első típusba a viszonylag nagy méretű, apró szemcséjű homokkal soványított agyagból készült, lekerekített peremű, durva tapintású, barnára, vöröses-szürkére vagy szürkére égetett edények tartoznak. A felület díszítetlen (4. tábla/2), illetve az edény nyakán végigfutó tapasztott borda (5. tábla/2) vagy bütykök és seprű-díszítés alkotja (4. tábla/1).29 A második csoport fazekai a finom kategóriába sorolhatók: finom vagy apró szemcséjű homokkal soványított agyagból készültek, szürkére vagy világos barnára égették, felületük simított és fényezett (4. tábla/7—10). Egy töredéken találkozunk vízszintes és függőleges bordadíszítéssel (4. tábla/6). Analógiákat a segesvári (Sighişoara),29 30 a moldvai Botoşana, Truşeşti, Gârbovăţ31 lelőhelyek szolgáltatnak. 2. Tálak Lekerekített vagy befele csapott peremkialakítású, ívelt falú edénycsoport. Anyaguk apró szemcséjű homokkal soványított agyag, barnára vagy szürkére égették. Felületük simított és/vagy fényezett, díszítetlen (4. tábla/3-5; 5. tábla/1). Analógiák a szászsebesi (Sebeş), az andrieşenii, a siménfalvi (Şimoneşti)32 leletanyagokban. A lelőhelyen egy ferdén bekarcolt vonalakkal díszített bitronkonikus edény oldaltöredéke (4. tábla/6) és egy pattintásnyomokat viselő kő is előkerült, amely inkább pattinték vagy magkő része, mintsem egy kész eszköz (5. tábla/7). La Tene kultúra 1. Talpas (?) tálak Gyorskorongon, finom szemcséjű homokkal soványított agyagból készült, szürkére vagy világos barnára égetett peremtöredékek. Peremük vízszintes vagy enyhén ferde, felületük simított, díszítetlen (5. tábla/3—4). Egy esetben a külső és belső felületen vörös festéknyom figyelhető meg (5. tábla/5). A bemutatott talpas tálakra sok párhuzamot ismerünk: Pólyán (Poian), Csernáton (Cernat)33 Homoródalmás (Mereşti),34 Segesvár (Sighişoara)35 stb. 2. Díszített töredék Kézzel készült fazék oldaltöredéke. Anyaga apró szemcséjű homokkal soványított agyag, kívül szürkére, belül barnára égett, felülete érdes tapintású, törésprofilja réteges. Külső felületén vízszintes és hullámvonal kötegek húzódnak (5. tábla/6). A környéken a legközelebbi párhuzamokkal a torjai (Turia) és a kézdiszentléleki (Sanzieni)36 leletanyagban találkozunk. 29 Analógiákért lásd Florescu A. 1991, 202, Fig. 30/17; 206, Fig. 34/53; 210, Fig. 38/11-14 stb. 30 Boroffka, Boroffka 2006, 600, Fig. 1077/15-16. 31 Florescu A. 1991, 198, Fig. 26/7; 202, Fig. 30/15; 240, Fig. 68/42, 44 stb. 32 Florescu A. 1991, 185, Fig. 13/3, 209, Fig. 37/4-5, 188, Fig. 16/6 stb. 33 CRIŞAN V. 2000, Planşa 75/3, 84/2. 34 CRIŞAN V. 2003, 125, nr. 267. 35 CRIŞAN I. 1969, Pl. XLIX/3. 36 CRIŞAN V. 2000, Planşa 26/8, 27/4. 118
