Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Botár István: A csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony plébániatemplom régészeti kutatása (2011–2012)
BOTÁR ISTVÁN A Balaskók/Blaskók a plébánia patrónusai lehettek és a korabeli Csíkszék legfontosabb előkelői közé tartoztak. 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen Csík- és Kézdiszéket Lázár Balás, Bláskó János, Györffi Sándor, Becz Imreh, Czako János, Urbán Dimjén, Czirják Bernád, Kun Antal, Apor István és Csomortán László képviselték. Ennek további jele, hogy 1566-ban János király adományoz „Karcbijfalvaban harmijnch ház jobbatgioth Janos Gerebnek es Balasko Ferencz arwaynak”.8 Ekkor nincs felnőtt a családban, a Balaskók ezt követően már nem szerepelnek forrásokban. Több korabeli oklevél szerint tehát a Blaskók a 16. század első felében Csíkszék egyik legfontosabb, kiterjedt birtokokkal és rokoni kapcsolatokkal rendelkező, főemberei voltak.9 1567-ben a 25 denáros adólistán Karchffalwa ...21 portával, míg az 1569 körüli, főemberek és lófők összeírásában Karczffalwa 9 fővel szerepel.10 Érdekes, hogy ekkor nem szerepel Geréb János, holott ő az, aki 1576-ban 15 forintnyi adójával Karcbfalva faluban 30 jobbágytelek tulajdonosa lehetett.11 Elég valószínűnek tűnik, hogy Geréb szerezte meg a Balaskó-birtokot, de ez nem maradt hosszasan a tulajdonában. 1602-ben 27 fő esküdött hűséget a császárnak Karczifalúa-n, majd 1614- ben, a legteljesebb összeírásban mindössze 47 főt sorolnak fel, de egyetlen főembert sem írtak össze a faluban ( Karcz falva)}1 A középkori állapotokat rögzítő 17. századi jezsuita és ferences jelentések szerint a templom több település, Madaras, Oláhfalu, Dánfalva, Karcfalva és Jenőfalva plébániatemploma.13 Első részletes adataink a templomról a 18. század elejéről származnak, amikor 1716-ban egy vizitáció során összeírták felszereléseit.14 15 16 17 Ebből egyebek mellett az derül ki, hogy a festetlen mellékoltárok nem középkoriak, illetve ekkor még állt a templom végében, azaz nyugati oldalán a harangtorony {turris in fine.) Pár év múlva a 1731-es vizitációban részletesen leírták a templom, bizonyára középkori eredetű felszereléseit. Három oltára volt, a nagyobbikban Szűz Mária fából faragott szobra állt, mellette magyar szent királyok és más szentek szobraival. Ekkor a középkori felszerelések leírása mellett arról is értesülünk, hogy a templomnak két díszes, azaz kifestett tornya állt {turribus duabus ornata) f Egy 1802-ben írt levélben említik, hogy: „Ezen Templom régi és kitsin lévén, én ell rontattam 1796- ban (a sanctuariumot meg hogyván régiségeknek meg tartásáért) meg nagyíttattam, úgy hogy amely annak előtte 15 öl volt, most 18 öles” lb Ugyanekkor írták, hogy az északi fal bontása közben egy álló csontvázat találtak a falban, melynek kezében patkót helyeztek. Az építkezés során egy feliratos követ is találtak, melyen ez állt: Johannes minister. Egy másik levélben 1796-ban további részletekről számoltak be: „... küszöbkőre volt írva a 888. esztendő, azt a kőművesek, miglen a püspök úr ő excelllenciáját kísérte a nagyboldogasszonyi plebanus Németi kánonok úr, vigyázatlanok lévén a kőművesek (mivel most a templomnak két oldalát künnebb vétette) a kőfalba rakták. Nagy kár, de magának leírta volt és ilyen forma A. o. 888” 17 Az új alapok ásásakor bronz edénytöredékek és egy ló ugyanott „boldogasszonyi székely Ambrust” említik, majd 1605 körül nagyboldogasszonyi István, erdélyi nemes Olmützben folytatott papi tudományokat.) 8 SZOKL 1/313-317; SzOkL 11/209. 9 A Blaskóknak az alcsíki Csekefalván is voltak birtokaik. Egy 1586-os vallomás szerint Az a' hely' az borjukertel egietemhen Blaskoyek zamara vala hogy meg halanak az Blaskoyek vgy kertelte be Becz Pál. ESzT VIII/627. Udvarházuk talán a templomtól délre, Dánfalva felé lenyúló Kőház dombja nevű rész környékén lehetett, de biztos nyomát mindeddig nem sikerült azonosítani. A Balaskóknak, az alcsíki Beczekkel együtt a szomszédos Fehér-megyei enklávé területén is volt részbirtokuk, Id. SzOKL II/7-8; SZOKL III/211—212. 10 SZOKL 11/221, 270. 11 SZOKL 11/209, illetve SZOKL IV/44-45. 12 SZOKL ú.s. IV/78, 532-533. 13 Litterae 11/300, 922-924; Relationes 298,377. 14 INQUISITO. A forrást Fehér János szívességéből ismerhetem, segítségét köszönöm. 15 ERKEJ 126-127. 16 FERENCZ! 1943, 416-427. Némethy József levele Aranka Györgynek. 17 Ugyanott. Farkas Nepomuk János levele Aranka Györgynek. 10
