Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Kelemen Imola: A Csíkszereda-Körösi Csoma Sándor utca középkori lelőhelyen előkerült állatcsontleletek archaeozoológiai vizsgálata
A CSÍKSZEREDA - KÖRÖSI CSŐM A SÁNDOR UTCA KÖZÉPKORI... A kiskérődzők főleg elsődleges termékeikért való tartását hivatott alátámasztani az a tény is, hogy ezen fajok csontjai az A (36,4 %) és B (63,6 %) kategóriákat képviselik, a C teljes mértékben hiányzik (3. táblázat, 3. ábra). gmunkált csont a juh- és kecskeféléktől nem terült elő. Rágott Vágott Égett Bos taurus (szarvasmarha) 23 4 17 Ovis aries (juh) / Capra hircus (kecske) 3 1 2 Sus scrofa (sertés) 20 4 13 Equus caballus (ló) 4 1 2. táblázat. A Csíkszereda-ZCirösz Csorna Sándor utca lelőhelyen feltárt 14. századi lakóházból származó állatcsontok a töredékeket ért utólagos beavatkozások szerinti megoszlása A 14. századi lakóház leletei által képviselt közösség állatgazdaságában a második helyet - a darabszám és a minimális egyedszám arányainak átlagát tekintve (29,57 %) - a sertések foglalják el. Az ehhez a fajhoz tartozó csontanyag szintén konyhahulladék jellegeket hordoz, viszonylag sok a rágott csont (főleg az ún. „húsos csontok”, az A kategóriájú húsminőséghez tartozók: scapula - az egyik macska által rágott, humerus, femur). Vágásnyomokat csupán 3 töredéken (ezek is „húsosak”: humerus, pelvis, femur, costa) figyeltünk meg, égésnyom pedig 13 darabon (maxilla, mandibula, dens, scapula, ulna, metacarpus, costa) volt látható (2. táblázat). Az egyik bordatöredék mindkét oldala vágott/hasított, legnagyobb hosszúsága 76,2 mm, melyből egy kis vakmerőséggel akár a disznóoldalas méretére is következtethetünk. A sertéscsontok, a számítások szerint, minimum 5 egyedből származnak: 2 juvenilis, 2 subadultus és 1 adultus, melyek között egy nőstényt és két kant is azonosítani tudtunk. Ebből az eloszlásból arra következtethetünk, hogy a vizsgált közösség ezt a fajt főleg húsáért és zsírjáért tartotta, de ugyanakkor szaporodásért felelős idősebb egyedekkel is biztosította magát. A sertéscsontok nagyjából egyenlően oszlanak meg a három húsminőségi kategória között: A - 34,85 %, B - 37,88 % és C - 27,27 % (3. táblázat, 3. ábra). A fajtól ugyanakkor egy megmunkált csont is előkerült: egy juvenilis egyedtől származó jobb metacarpus III., középen átfúrva (2. ábra). Funkcionalitását tekintve - véleményünk szerint - gomb, vagy valamilyen más rögzítőeszköz, esetleg amulett lehetett. 3 cm 2. ábra. A Csíkszereda-Körösi Csorna Sándor utca lelőhelyen feltárt 14. századi lakóházból származó megmunkált, átfúrt sertés metacarpus III. (gomb?) A lovak, a darabszám és a minimális egyedszám átlagát tekintve (8,95 %) a negyedik helyet foglalják el, de valószínűleg nem ételmaradékként. Bár néhány csonton (többek között macska által okozott) rágásnyomok figyelhetők meg (2. táblázat), a töredékek húsminőség szerinti eloszlása nem enged a csontok konyhahulladék voltára következtetni: A kategóriájú darab egyáltalán nem került elő, a B kategóriát csupán csak 12,5 % képviseli, míg a C-t 87,5 % (3. ábra). A lócsontmaradványok minimum 3 egyedtől származnak, melyből legalább egy kan, de ezeket korosztályonként nem tudtuk csoportosítani. 107
