Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…a csík somlyai iskoláknak igazításokra és jobbításokra…” – A ferences tanintézmények építkezési munkálataira vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltárban (1767–1839)
A CSÍK SOMLYAI ISKOLÁKNAK IGAZÍTÁSOKRA ÉS JOBBÍTÁSOKRA... ” lehet a Relatio megtételével várakozni, s azért szükséges a Relatiot úgy tenni, hogy a népnek segedelmezéséhez szegény volta miatt kevés reménység lehet. (F 27 Csíkszék iratai, CCI/73) Gyergyószentmiklós, 1831. október 12. Jánosi Márton csíkszéki mérnök Sándor Mihály főkirálybíróhoz intézett jelentésének másolata a csíksomlyói szeminárium bővítése ügyében. „A Csík SomlyaiSeminarialisÉpület tágosittatása tárgyában tisztelendő Andrási Raphael, s ezen Seminarium fungens Regense ő atyaságokkal két versben volt öszve jövetelem alkalmatosságaival a tisztelt elöljárók azt declarálták, hogy ezen Seminarialis Épületnek az esztendőnként szaporodó, s abban neveltetés végett külömbféle conditiók mellett bé vétetni kívánkozó Ifjúság, és Sánta, Dénes s a Molnár Fundatiokkal meg szaporodottfundatisták száma miatt tágasittatása iránti a Seminarialis Fundushoz, és az tsak most említett környülállásokhoz szabott szándékok már innen fel lévén adva, s az a tartománybéli Méltóságos Aedilis Directio által is előttök esméretes igen czélarányos Planumba is lévén foglalva, magokot ez úttal is kéntelenek azon Planumra provocálni, annyival is inkább, mivel se az abban foglalt alkalmatosságok számából, se azoknak extensiojából semmit is ki nem hagyhatnak anélkül, hogy az érdeklett Épület tágasittatása tzélyából ne veszeszszenek [!]. Véllekedésem szerént tehát az aránti gondoskodás maradt volna továbbra fenn, mimódon lehetne azon citált Plánu- mot kevesebb költséggel felépittetni? Ez aránti alázatos vélekedésem abban állana, hogy mivel a tapasztalás szerént eddig is most is a Csík Somlyai Gymnasiumba a Deák nyelv tanulása, úgy ezen tágasittandó Seminariumban nevelés végett ezen Prefecturának minden renden lévőIfiai bé vétettek, és bé vétetnek mindenkor is ha csak hely vagyon, ne lenne talán igasságtalan meg terheltetése lakossinak, ha ezeknek mind a Provincialis részen, mind a Huszár s Gyalog Katonai renden lévő Classissa a General Comándó úttyán a szándékba forgó Seminarium tágosittására megkévántató napszámoknak, vectu- ráknak, s kész pénzben nem kerülőfa és kő materiáléknak a Felséges Királyi Gubernium által a szokásban lévő proportio szerénti ingyen való praestatiojára szorittatnának, a melyet sok felé oszolván ezen tereh [!], senki erőssen meg nem érezne, ellenben pedig a tágasittásra projectált költségek jóval megkissebbednének. ” (F 27 Csíkszék iratai, CCV/48) Csíkszenttamás, 1831. október 26. Sándor Mihály főkirálybíró Andrási Rafael gvárdiánhoz küldött levelének fogalmazványa a szeminárium bővítése tárgyában. „Béadván a szék geometrája fánosi Márton ide közelebbről hozzám a Somlyai Seminariumnak kevesebb költségen miképpen lehető tágasittatásáról való vélekedését, aztot ezennel elébbmozdittás végett vagyon szerencsém leküldeni, tudva lévén atyaságod előtt az idei 200/L.5. számok alatt e tárgyban költ és általam Martius 29-ről közöltetett Kegyelmes Guberniális Rendelésből az, milyen pontokra kelletik figyelmezni ezen Geometra Relatio felküldése alkalmatosságával. ” (F 27 Csíkszék iratai, CCV/48) Csíkszenttamás, 1832. február 15. Sándor Mihály főkirálybíró Csíkszék alkirálybíróihoz intézett utasításának fogalmazványa, marchális székgyűlés összehívása tárgyában. „Minthogy pedig itten ollyan tárgyak fognak előfordulni, melyek az egész Universitas jelenlétét megkévánnyák, ú. m. a többek között a felségesen confirmált vicetiszt uraknak Hivataljaikban való bé iktatása, a Praetoriumnak miképpen lehetőfelsegélléséről és a Csík Somlyai nevelő háznak miképpen eshető ampliatiojáról való tanácskozás, ez okon szükség leszsz nemtsak a tehetősebb Nemességet és Tisztviselőköt, hanem a Tisztelendő Clerust, Székely [ZsigmoiuP“] királybí- 52 52 Pókakeresztúri Székely Zsigmond felcsíki assessor, mozgóbíró, 1830-1849 között felcsíkszéki alkirálybí- ró, 1846-ban az úrbéri bizottság tagja. 1848 nyarán a szék madéfalvi csendőrbiztossá nevezte ki. A szabadságharc alatti ténykedése miatt a világosi fegyverletétel után vizsgálati fogságba került. Családja 91