Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…a csík somlyai iskoláknak igazításokra és jobbításokra…” – A ferences tanintézmények építkezési munkálataira vonatkozó iratok a csíkszeredai levéltárban (1767–1839)
A CSÍK SOMLYAI ISKOLÁKNAK IGAZÍTÁSOKRA ÉS JOBBÍTÁSOKRA... ” Haller Pál-féle adósság helyzetéről, illetve javaslatot arra nézve, hogy miként lehetne megmenteni a már romossá vált épületet. Ezzel mozdult ki az építkezések ügye a holtpontról. 1780 júniusában újból gyűjteni kezdték az építőanyagokat, a hónap végén az iskola udvarán beoltották a meszet, 1780. július 25-én pedig egyházi szertartás keretében, Péterffi József építőmester ünnepélyesen elhelyezte az alapkövet. Az építőanyagot a csíki falvak szolgáltatták: 1000 köböl meszet, 375 ölnyi követ, 100 öl tűzifát a mészégetésre, 8800 köböl fövenyt, 35000 téglát, 200 szarufát, több száz gerendát és faragott fát, több mint 1000 deszkát és lécet,10 ezen felül Pálfalva biztosított a mészégetéshez 43 embert, a középcsíki és kászoni falvak pedig a kőművesmunkára 1082 napszámot. „Egész Csík olyan, ínint a hangyaboly. Minden falu, minden rangú és rendű ember kivette részét az áldozathozatalból. Követ, meszet, téglát, fát, deszkát hordanak össze, hogy a múzsáknak méltó hajléka emelkedjék. ” - írta Boga Alajos iskolatörténeti monográfiájában.11 A következő év folyamán a székely határőrezredek és csíkszentléleki Veress Mihály építtető biztos felügyelete mellett, illetve a csíki falvak összefogásával12 elkészült az új, most már kőből épült iskola, így 1781 őszén már az új épületben kezdődhetett a tanítás. A következő hónapokban, a hat tantermes, földszintes iskolaépület folytatásában, ugyanazon Péterffi pallér vezetésével épült fel a szeminárium új épülete, úgyszintén kőből és téglából. Ennek alapját 1782 májusában kezdték rakni, de szeptemberre már végéhez közeledett az építkezés: a kőművesmunkák elvégzése után már csak a cserépkályhák felrakása, a meszelés, az asztalos- és lakatosmunkák voltak hátra. Az épületegyüttes ünnepélyes átadására 1782. november 12-én került sor Martini József ezredes, Hubert százados, Gyarmati nyugalmazott százados, Csíkszék elöljárósága, a csíki birtokosok és a papság részvételével. A gimnáziummal egy fedél alatt lévő szemináriumban a földszinti nagy helyiséget hálóteremként használták, az emeleti tanterem pedig a szemina- risták nappali tartózkodását, a tanulást és étkezést szolgálta. Alig készültek el az új épületek, a csíki ferences oktatás újból válsághelyzetbe került: az 1780-as években a katonai parancsnokság Csíkszeredában, Csíkszentmártonban és Gyergyó- szentmiklóson is német nyelvű katonai iskolákat állított fel, ami érzékeny veszteségeket okozott a gimnáziumnak.13 Ezen intézkedéseket egészítették ki II. József azon rendeletéi, amelyekkel felszámolta az „ájtatos egyesületeket”, köztük a csíksomlyói diákokat és tanárokat tömörítő Mária Társulatot is (1784),14 illetve bevont minden oktatási célra szánt alapítványt is (1785). A Társulat eladásra bocsátott ingó- és ingatlan vagyona hamarosan árverésen cserélt gazdát.15 Ilyen előzmények után a tanuló ifjúság száma az 1775. évi közel négyszázas létszámról az 1784-es tanévvégére 17-re csökkent, 1787-ben pedig egyetlen új tanulót sem jegyeztek be a gimnázium Névkönyvébe.16 A csíksomlyói ferences oktatást a megszűnés fenyegette. A szeminárium vagyonát - egyebek mellett egy telket és egy malmot is1 - Kovács Mátyás kézdivásárhelyi származású cipész, csíksomlyói katonarendű személy vette meg. Miután a császár halálát követően a szeminárium visszaállításra került, a kincstár 1793. márciusában visszavásárolta a javakat, Kovács kénytelen volt azokból kiköltözni, a szeminárium pedig ténylegesen is újrakezdhette működését.18 Úgy tűnik, hogy ezekben az években a gimnázium épületét a hadsereg használta, legalábbis ezt sejteti gr. Bánffy György kormányzó Csíkszék tisztségéhez 1791-ben, a csíksomlyói iskola helyreállítása ügyében küldött leirata: „A mi pedig azon jelentést illet, hogy a Padok és egyéb ingó portékái az Iskoláknak a 10 BÁNDI 1896, 17. 11 BOGA 1940, 42. 12 CsLvt, F 30 Az I. székely gyalogezred iratai, 1/10. 13 ANTAL 1968, 25. 14 Az uralkodó halálát követően, 1791-ben újból működni kezdett a Mária Társulat, bár a visszaállítására kiadott I. Ferenc-féle rendelet csak 1795-ben született meg. 15 BÁNDI 1896, 234. 16 BÁNDI 1896, 45, 280. 17 CsLvt, F 27 Csíkszék iratai, XLIX/90. 18 IMETS 1885,23. 75
