Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Szemle - Róth András Lajos: Partiumiként hozzánk tartozó
tünket, az a művelődéstörténeti megalapozottság, amely révén a szerző nyomon kíséri a ferences könyvtár adományozóinak életútját. így Marcus Bandinus, Bonyhai Moga Mihály, Kájoni János, Losteiner Leonárd úgy válnak ismertté számunkra, hogy közben az érintettek mozgástere révén, nemcsak Székelyföld, de egész Erdély művelődéstörténeti hátországa bontakozik ki előttünk. Szerzetesrendek, egyházi iskolák, egyházi és világi papok, fejedelmek kultúrateremtő politikájának lehetünk megtapasztalói. A könyvek sorsát követhetjük nyomon, kiadási helyszínüktől, pillanatnyi örzőhelyükig tett vándordíjuk során. Az erdélyi egyházi vallásos irodalom forrásaiba, termékeibe tekinthetünk be, kulturális szempontból mindig is európai fogantatású, neveltetésű és színvonalú szerzőik révén. Az is pontozódik, hogy ezen személyiségek képviselte magas kultúra milyen mértékben hatja át a népi kultúrát. A katalógus további pár oldalát olvasva rögtön érződik, hogy Muckenhaupt Erzsébet felségterületén járunk. A könyvek díszkötéseinek bemutatása nagyfokú szakértelemről, művészettörténeti jártasságról és a szakbibliográfia alapos ismeretéről árulkodik. E helyen említjük meg, hogy ezen könyvészet gyarapításához a szerzőnő maga is sok tétellel hozzájárult egyénileg, vagy társszerzői minőségében. A gyűjtemény gótikus, reneszánsz és barokk kötéseiből egy párat aprólékosan is megismerhetünk, azokat is az előző oldalakhoz hasonlóan, úgy, hogy közben európai és hazai kiadók, nyomdák és könyvkötőműhelyek koronkénti, stílusokkénti titkaiba tekinthetünk be, eszközök, díszítőminták, motívumok, technikai megoldások ismertetése révén. Ezek jellegzetes társítása, következetes használata révén válik egy-egy történeti kötés beazonosíthatóvá az avatott szem számára. S arra, hogy Muckenhaupt Erzsébet szeme ilyen, mi sem jobb bizonyíték, mint ezen kötések határozott és megbízható csatolása ismert európai, magyarországi és hazai könyvkötőműhelyekhez, ott ahol ez lehetséges, ahol meg nem, ott a megfelelő analógiákat keresi. így érthető, hogyan válhat lehetségessé egy pár Csíkszeredái kötés alapos elemzése során, máshol őrzött kötések műhelyeinek megnevezése. Itt valósul meg a kutatóműhelyek közti, korábban említett visszakapcsolás. Kutatónk azzal is tisztában van, hogy a pálya még nyitott. A debreceni kötésként ismert típus kapcsán fogalmazza meg: „a kérdés tisztázása csak a 16. századi debreceni kötések és nyomtatványok, valamint a Hoffhalterek bécsi, gyulafehérvári, nagyváradi és debreceni kiadványai eredeti kötéseinek szisztematikusfeltárása és bélyegző-repertóriumának összeállítása után lesz lehetőségünk. - mint írja - Nemes feladat a fiatal könyvtáros nemzedék számárai' A tulajdonképpeni katalógust a használatához elengedhetetlen útmutató előzi meg, jelezve a bibliográfiai és a példányleírás pontokba szedett módszerét. A könyveket időrendi sorrendben, a nyomdahelyek betűrendjében közli, híven - nagy bibliográfusunk - Szabó Károly közlési módjához. A bibliográfiai leírásban az értelemszerűen rövidített címeket az impresszum, a formátum, a terjedelem adatai követik. Az utolsó sorban a szakirodalmi hivatkozások állnak. A példányleírásban a gyűjtemény saját példányának részletes leírását találjuk, annak egyedi jellemzőivel: a csonka példány esetében a hiányok, a kötés anyagának, díszítésnek, színének, stílusának, állapotának, korának, irodalmának jelzésével. Ezt követi a proveniencia adatai: a betűhív posszesszorbejegyzések, a tulajdonbélyegzők, a tulajdonoshoz köthető régi jelzetek, majd a széljegyzetek kora, nyelve. Kézi díszítések, rubrikálás és az egyéb - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő - megjegyzések. A kötethez tartozó terjedelmes bibliográfia, nemcsak a problémakör gazdagságát, de szerzőnk tudósi mivoltából fakadó alaposságát is jelzi. Ezután következik maga a katalógus, melynek kötetenként felsorolt gazdag adatbázisa további ismeretekkel gazdagíthatja az olvasót, akárcsak a függelékbe került, Szabó Károly és Hellebrant Árpád csíksomlyói RMK-kutatásaival kapcsolatos dokumentumok. Az eddig bemutatott részekhez hasonlóan, kötetünknek pont olyan szerves - a kiadvány szakszerű használatát elősegítő - része a kitűnően szerkesztett nyomdamutató, a helységek és nyomdászok neveivel, a kötetben előforduló nevek mutatója, a posszesszormutató, a helynévmuRÓTH ANDRÁSLAJOS ___________________________________ 440
