Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Természettudományok - Pálfalvi Pál: A Gyimesi-hágó környékének flóralistája. I. rész
PÁLFALVI PÁL és Deine lakói által. „Vannak még több nemű feles hasznos füvei, növényei Csík, Gyergyó és Kászonoknak, de szakértő füvész kívántatik fölkereséseikre, terjedelmes leírásaikra, megismertetéseikre és utasítására haszonra fordíthatásaiknak”,12 Az első, valóban edényes flórára utaló adatok Baumgarten segesvári gyógyszerész-botanikustól, Erdély első flóraművének megírójától származnak, 1816-ból. Ő 1814 augusztusában Székelyudvarhely felől érkezett Csíkba, gyűjtött Csíkszereda környékén és útját Csík- szépvízen keresztül, a „régi csángóúton” folytatta a Tatros völgyében. Csíkszépvíz környékéről jelzi a Lilium martagon, Pyrola media, Atragene alpina (Clematis alpina) és a Fumaria capnoides {Corydalis capnoides) fajokat. Területünkön a Széphavason pedig a Pimpinella orientalis (Pimpinella major) és a Hypochoeris uniflora taxonokat gyűjti.1-^ Itt jegyezzük meg, hogy Soó és munkatársai, bár kiváló botanikai eredményeket mutatnak fel a Székelyföldről,14 15 nem szentelnek különösebb figyelmet e vidék növényvilágának részletes megismerésére. Soó így ír: „...az igazi alpin flóra hiányzik, kiterjedt lúcosai és bükkösei egyhangúak, fajokban szegények ”.15 Jellemző példa az Anemone narcissiflora esete, melyet Soó székelyföldi flóraművében nem is sorszámoz és„ delenda "(kétes) minősítéssel veszi lajstromba,16 bár a növény tömegesen virágzik a Gyimesi-hágó környékén és Gyimes hegyein. Ugyanez a helyzet a Hypochoeris uniflora-y?\, melyet már Baumgarten jelez a Széphavasról17 és jelen is van Gyimes flórájában (a Gyimesi-hágó havasi kaszálóin is), melyet Soó két kérdőjellel illet és szintén nem sorszámoz.18 Az alábbiakban közlésre kerülő flóralista összeállítója/szerzője 1968-1971,1976 és 1982- ben kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig végzett részletező florisztikai és társu- lástani (cönológiai) kutatásokat a Gyimesi-hágót körítő területeken. A vidék florisztikai vázlatát, a flóra bio-ökológiai jellemzőit 1995-ben tette közzé, melyben 565 fajt jelez: 31 gomba-, 22 zuzmó- és 12 mohafajt illetve 500 edényes növényt - 15 faj páfrányt és 485 faj virágos növényt.19 A florisztikai-vegetációs feltárást 1981 ,VII.27-től a Tatros felső folyásának vízgyűjtő medencéjére - egész Gyimes területére kiterjesztette a történeti határig -, mely végül népi növényismereti (etnobotanikai) jellegű lett. Nem lévén tárgya közleményünknek, nem tárgyaljuk a Csíki-havasok (Gyimesek) növény- takaróját, növénytársulásait - bár 150 cönológiai (társulástani) felvételt készítettünk csak a Gyimesi-hágó környékén - csupán megjegyezzük, hogy Csűrös és munkatársai20, Kovács és Prepeliţa21, György és munkatársai22, Epuran23, illetve Kovács24 dolgozataikban adatokat közölnek a Gyimesek térségéből, a Pogányhavas, Szermászó és Sárigbütü növénytársulásairól is. Kutatásmód A már előzőekben jelzett időszakban, de különösen az 1968-1971,1976 és 1981 években, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig mintegy 35 alkalommal (kb. 60 terepnap) részletes terepbejárásaink, állomány felvételezéseink, a terepen azonosított fajok jegyzéke képezi a közlésre kerülő flóralista alapját. Az egyes taxonokkal kapcsolatosan 12 BENKŐ 1853, 39. 13 BAUMGARTEN 1816,1, 235; III, 46. 14 SOÓ 1940, 1943, 1944. 15 SOÓ 1940. 16 SOÓ 1940, 49. 17 BAUMGARTEN 1816, III, 46. 18 SOÓ 1940, 134. 19 PÁLFALVI 1995. 20 CSŰRÖS ETAL. 1980. 21 KOVÁCS, PREPELIŢA 1982. 22 GYÖRGY ET AL. 1985. 23 EPURAN 2001. 24 KOVÁCS 2004. 404
