Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Természettudományok - Pálfalvi Pál: A Gyimesi-hágó környékének flóralistája. I. rész

A GY1MESI-HÁGÓ KÖRNYÉKÉNEK FLÓRALISTÁJA Kincskő Kabalahágó Laposhavas Barlangos B Pcsap6-Kód~|j kiulia 1280 m Kurucoldal Ijáhoibütű Kumc Rükkészka pataka Sántatelek Dobálok pataka nyabb pedig - 28,6°C (1954.11.20.). A hőmérséklet nem hivatalos legalacsonyabb mért értéke -37,7°C (1985 januárja). A borultság évi középértéke 6,2. A derűs napok száma 80-100, míg a borús napok évi középszáma 160-180 nap között ingadozik. A Gyimesfelsőlokon hulló csapadék évi mennyisége 700-800 mm (Nyíresalján 728 mm, Csíkszeredában 589 mm), de a hegyekben akár az 1000 mm-t is elérheti. A 24 óra alatt hullott legnagyobb mennyiségű csapadék Gyimesfelsőlokon 75 mm (1952.VII.26.). Nem ritkák az anyagi kárral, emberáldo­zattal járó felhőszakadások, áradások (Komjátpataka, 1965). A rendelkezésünkre álló adatok szerint a 2005 júliusi esőzésekkor 160-180 1/m2 csapadék hullott és 2005. július 13-án a Tatros vízhozama 2800 1/sec volt (mintegy 100-szorosa a normális hozamnak) a Hidegség- szádánál. A csapadék eső és hó formájában hull. Az eső többnyire DNY, NY, ÉNY-ról érkezik. Az évi havazásos napok száma 40-80, a hullott hóréteg vastagsága a hegyekben elérheti a 2-3 m-t is. Az uralkodó szélirány télen É, ÉNY, tavasszal D, DK, nyáron D és K, és ősszel DNY, ÉNY, ritkán NY-i irányú. A Gyimesi-hágó környékén helyi szelek létét észlelhetjük. Kutatástörténet A Gyimesi-hágó környéke florisztikai és vegetációs értékeinek részletes feltárása napja­inkig késett. A botanikusok elkerülték, részletező kutatást, feltárást nem végeztek itt. A Gyimesek botanikai és etnobotanikai kutatásának történetét (kutatástörténeti térképpel) szemléltetve magunk tettük közzé, jelezve a Gyimesi-hágó környéki adatokat is.10 11 Benkő József, „a székely flóra első rajongó lelkű kutatója” jelzi a szarvasgomba gazdag­ságát a Gyimesekkel határral bíró csíki falvak erdeiben. Erről így ír: „Ennek a falunak [Csíkszentdomokos], valamint Szentmihály, Szenttamás ésJenőfalva községeknek a terü­letén nagyobb bőségben termett, mint másutt a szarvasgomba (Lycoperdon cervinum), s a zab aratása előtt szedik. ”l 1 Benkő Károly 1853-ban a következőkkel egészíti ki a szarvasgombákról írottakat: „...leg­bővebben Sz.Mihály és Szépvíz határán terem igen jó szamatú és sok formájára hasonlít a földi pityókához, apróra vágva száraztatják, sem főve nem használják, hanem reszelve, mint fűszert, ételekbe hintve és így egyike azok közül a kényelmeseknek. ” Továbbá a szentgyörgy gomba (kucsmagomba) és mintegy 14 „orvosifű” csíki népi felhasználását és lelőhelyeit írja le. Megemlíti a szarvasnyelvű fű (Scolopendrium=Phyllitis scolopendrium) gyógynövényként (,,szárazbetegség” tüdőbaj ellen) való felhasználását is Csíkszentmihály 10 PÁLFALVI 2001a, 2001b, 2003. 11 BENKŐ 1778/1999. 403

Next

/
Oldalképek
Tartalom