Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Természettudományok - Kerekes Szilárd: A csíkszentkirályi Borsásor-lép és a csíkverebesi Belső-Égés-láprét-komplexum vegetációja
KEREKES SZILÁRD Égeres rekettvefűz-láp (4. melléklet) A ritka lombkoronaszintet Alnus glutinosa alkotja. A sűrű felső cserjeszintet a Salix cinerea uralja. Gyakori mellette az Alnus glutinosa újulata és a Viburnum opulus. Itt-ott Frangula alnus, Betula pendula, Prunus padus és Salix pentandra is feltűnik. A fákra Humulus lupulus, Echinocystis lobata, Cucubalus baccifer és Solanum dulcamara kapaszkodik. Ribes nigrum és Rubus idaeus alkotnak igen gyér alsó cserjeszintet. Az aljnövényzet gyakori fajai az Equisetum fluviatile, Carex elata, C. elongata, Glyceria maxima, Filipendula ulmaria, Scirpus sylvaticus, Lycopus europaeus, Scutellaria galericulata, Juncus articulatus és az Urtica dioica. Jelen vannak a környező láp- és mocsárrétek elemei is. A lombosmohákkal borított fűz- és égerfacsonkokon Dryopteris carthusiana, D. cristata és Athyrium filix-femina nő. Kialakulóban lévő égerláp (4. melléklet) A mocsárrét és a nádas határán égerláp van kialakulóban. 60-90 %-ban záródott, 3-6 m magas lombkoronaszintjét túlnyomóan Alnus glutinosa alkotja, mellette jelentős a Salix cinerea aránya. Ezekhez Salix pentandra, Frangula alnus és Prunus padus elegyedik. Gyér cserjeszintjében gyakori a Ribes nigrum. Gyepszintje a fák „lába” körül sűrűbb, a fák közti tereken ritkább. Gazdag Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana és D. cristata harasztokban. A láprét-komplexumot lóherés mocsárrét, magaskórós gyomnövényzet, illetve kistáblás mozaik övezi. A Belső-Égés-láprét-komplexum értékes növényfajai A láprét-komplexumban megfigyelt növényfajok közül 1 fokozottan védett, 4 Hargita megyében védett, 15 vöröslistás, 16 reliktum jellegű faj:26 Betula pubescens Ehrh. subsp. carpatica (Waldst. et Kit. ex Willd.) Asch, et Graeb. (rel; álrétek; 5-10 tő), Calamagrostis canescens (Web. ex F.H. W. Vigg.) Roth (HRv, rel; nád; 100 tő), Carex appropinquata Schumach. (rel; ülrét, álrétek, nád; 100 tő), Carex diandra Schrank (vl, rel; ülrét, álrétek; d), Carex dioica L. (vl, rel; ülrét; 10-50 tő), Carex buxbaumii Wahlenb. (HRv; ülrét; 10-50 tő), Carexlimosa L. (vl, rel; álrétek; 10-50 tő), Carex nigra (L.) Reichard (rel; ülrét, álrétek; 100 tő), Cicuta virosa L. (vl; mocs; 5-10 tő), Comarum palustre L. (vl, rel; ülrét, álrétek, É-RFŰláp, Éláp; d tő), Dactylorhiza incarnata (L.) Soó (vl; ülrét, álrétek; 10-50 tő), Dryopteris cristata (L.) A. Gray (vl, rel; É-RFŰláp, Éláp, álrétek; 10-50 tő), Epipactis palustris (L.) Crantz (vl; álrétek, ülrét; 10-50 tő), Equisetum palustre L. (HRv; ülrét, álrétek; d tő), Fritillaria meleagris L. (vl; mcsrét; 100 tő), Ligularia sibirica (L.) Cass. (fv, vl, rel; ülrét, álrétek, kirét, nád; 500 tő; feltételezhetően 1976 után szaporodott el a ma ismert mértékben), Lysimachia thyrsiflora L. (vl, rel; É-RFŰláp, Éláp; 5-10 tő), Menyanthes trifoliata L. (vl; álrétek, É-RFŰláp, Éláp, nád; d tő), Polemonium caeruleum L. (vl, rel; ülrét, álrétek, nád; 10-50 tő), Primula farinosa L. (vl, rel; ülrét; 10-50 tő), Ribes nigrum L. (vl, rel; É-RFŰláp, Éláp, nád; 5-10 tő), Salix pentandra L. (HRv, rel; ülrét, álrétek, É-RFŰláp, Éláp; 10-50 tő), Salix rosmarinifolia L. (vl; álrétek, nád; d tő), Veratrum album L. (rel; ülrét, álrétek; 10-50 tő). További ritka fajok: Carex cespitosa L. (álrétek; 50-100 tő), Carex canescens L. (nád; 50-100 tő), Dianthus superbus L. (ülrét, álrétek; 10-50 tő), Eleocharis quinqueflora (F. Hartmann) O. Schwarz (álrétek, nád; 50100 tő), Eriophorum latifolium Hoppe (ülrét, álrétek; d), Hieracium aurantiacum L. (álrétek; 5-10 tő), Lathyrus palustris L. (álrétek, É-RFŰláp, Éláp, nád; 10-50 tő), Parnassia palustris L. (ülrét, álrétek; 100 tő), Pedicularis palustris L. (álrétek; 5-10 tő), Polygonum bistorta L. (álrétek, ülrét; 10-50 tő), Ranunculus 26 Rövidítések: ülrét - üde láprét, álrét - átmeneti láprét, kirét - kiszáradó láprét, mocs - fragmentális mocsarak. 386
