Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Természettudományok - Kerekes Szilárd: A csíkszentkirályi Borsásor-lép és a csíkverebesi Belső-Égés-láprét-komplexum vegetációja
KEREKES SZILÁRD Lápi magaskórós (2. melléklet) A magas növésű, fajokban szegény, zárt állomány a láp peremi részén és a lecsapoló árok mentén jelentkezik. A kaszálás felhagyásával egyre nagyobb területet foglal el. Ártéri magaskórósokra jellemző Pastinaca sativa, Artemisia vulgaris, Arctium lappa, A. tomentosum, Calystegia sepium fajokat tartalmaz. Alacsony gyepszintjét Symphytum officinale, Carex sp., Ranunculus ficaria, Caltha palustris, Geranium palustre, Chrysosplenium alternifolium, Myosotis palustris és Lathyrus pratensis tarkítja. Égeres rekettvefűz-láp <2. melléklet) Az átmeneti lápot északon és keleten keskeny sávban, 4-5 m magas, 50-80 %-ban záródott égeres rekettyefűz-láp öleli körül. Nyugati és keleti végei lápcserjés megjelenésűek, cserjeszintjüket főként Salix cinerea alkotja. Forrást övező központi részében tart a legelőbb a beerdősödési folyamat: itt Alnus glutinosa dominál. Equisetum fluviatile és E. arvense alkot állományt alatta. Újabban megjelent az Echinocy>stis lobata itt is. Az átmeneti láp rovására terjeszkedik. A láp vegetációs környezetében mocsárrét, magaskórós gyomnövényzet és őshonos fafajú fiatalos található. Az omlásalji láp értékes növényfajai Az omlásalji lápban megfigyelt növények közül 2 fokozottan védett, 1 védett, 1 Hargita megyében védett, 9 vöröslistás, 5 reliktum jellegű faj. Ezek a következők:22 Sphagnum magellanicum Brid. (v; északi táláp; ~ 100 m2), Comarum palustre L. (vl, rel; tálápok, cssülrét, É-RFŰláp; 50-100 tő), Drosera longifolia L. (vl, igen ritka boreális rel; északi táláp; 50-100 tő; a vizsgált időszakban enyhén nőtt az egyedszáma), Epipactis palustris (L.) Crantz (vl; tálápok, izsülrét; 10-50 tő), Fritillaria meleagris L. (vl; mcsrét; 100 tő), Ligularia sihirica (L.) Cass. (ív, vl, rel; É-RFŰláp és táláp határán; 5-10 tő; az elmúlt 5 évben telepedett meg), Listera ovata (L.) R.Br. (vl; É-RFŰláp; 5-10 tő),Menyanthes trifoliata L. (vl; izsülrét, É-RFŰláp; 10-50 tő), Salixpentanclra L. (HRv, rel; É-RFŰláp, gysülrét; 5-10 tő), Salix rosmarinifolia L. (vl; tálápok, msrét, izsülrét; 100 tő), Saxifraga hirculus L. (fv, vl, rel; tálápok; 10-50 tő). További ritka fajok: Eriophorum angustifolium Hőnek, (tálápok, cssülrét, gysülrét; 100 tő), Hieracium aurantiacum L. (északi táláp; 1-5 tő), Pedicularis palustris L. (nád; 5-10 tő). A Saxifraga hirculus hidegidőszaki maradványnövény, Nyugat- és Közép-Európa flórájának egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növényfaja.23 Gyenge kompetítor, mely létfeltételeit itt, areájának déli határvonala közelében az ásványvizes lápokban találja meg,24 Eriophorion gracilis, illetve Caricion lasiocarpae asszociációcsoportokhoz tartozó társulásokban.25 A tőzegmohás átmeneti lápokon lel menedéket populációja. Nem éri el a fajra jellemző 40 centiméteres felső magassághatárt, általában 2 virágot hoz. A Belső-Égés-láprét-komplexum tájtörténete A folyószabályozások során az Olt számára ezen a szakaszon korábbi jobb oldali árterén, a falvaktól távolabb alakítottak ki új medret. A jobb oldali ártéren gátat építettek, ám itt nem végeztek jelentős lecsapolási munkálatokat. Ezért a láp viszonylag jó állapotban fennmaradt. Megközelíthető részeit kaszálták, nádasait tél végén meg-meggyújtották. A Csemő-láp és a Belső-Égés-láp egy-egy részét (összesen 5 hektárt) 1995-ben természetvédelmi területté 22 Rövidítések: v: védett, cssülrét: csőrös sásos üde láprét, É-RFŰláp: égeres rekettyefűz-láp, gysülrét: gyapjú- sásos üde láprét, izsülrét: iszapzsurlós üde láprét, mcsrét: mocsárrét, nád: lápos, tőzeges nádas, táláp: tőzegmohás átmeneti lápok. 23 OLDE VENTERINK, VITTOZ 2008. 24 NYÁRÁDY 1929. 25 SANDA ET AL. 1983. 382
