Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Természettudományok - Kerekes Szilárd: A csíkszentkirályi Borsásor-lép és a csíkverebesi Belső-Égés-láprét-komplexum vegetációja

A CSÍKSZENTKIRÁLYIBORSÁROS-LÁP ÉS A CSÍKVEREBESI...

Lápi magaskórósok (1. melléklet)

A kutatási időszak folyamán látványosan teret hódító vegetációs egység. A láp belsejében található sűrű, 1,5-2 m magas, Filipendula ulmaria uralta magaskóróst Ligularia sibirica, Carex acuta, Galium aparine, Symphytum officinale, Scirpus sylvaticus, Peucedanum palustre, Angelica sylvestris, Cirsium canum, Lythrum salicaria, a nyíltabb részeken Senecio paludosus, Geranium palustre, Lathyrus pratensis, Galeopsis sp. és Equisetum arvense tarkítja. Kis kiterjedésű, monodomináns Urtica dioica-íoltokax. tartalmaz.

Vegetációs egység

Terület [ha]

Csoportrészesedés [%]

Nem zsombékoló magasrét

0,08

4

Átmeneti láprétek

0,56

0,23

27

11

Lápi magaskórósok

0,21

10

Réti legvezőfüves

0,04

2

Rekettyefűz-lápok

1,04

50

Nvíres rekettyefűz-láp

1,52

0,07

73

3,5__

Égeres rekettyefűz-láp

0,07

3,5__

Égerláp - ligeterdei típus

_0i34___

16

Összesen

2,08

100

1. táblázat. A vízkerti lápban található jelentősebb vegetációs egységek kiterjedése

A láp keleti szélét övező állomány fajszegény, gyomos. Főként Filipendula ulmaria és Lythrum salicaria fajokat tartalmaz; Echinocystis lobata idegenhonos fajjal fertőzött.

Réti legyezőfüves

1,5-2 m magas, nagyon sűrű, szinte kizárólag csak Filipendula ulmaria alkotta állomány. A lápréten terjeszkedik.

Rekettyefűz-láp (1. melléklet)

A láp legnagyobb kiterjedésű, a láp felét elborító vegetációs egysége. A nem megfelelő vízellátás és a tápanyagban való feldúsulás következtében aljnövényzetében a vízigényes lápi fajok helyett zavarástűrő és gyomfajokat találunk. Az Urtica dioica helyenként tömeges. Terjedőben van.

Nvíres rekettvefűz-láp f 1. melléklet)

A láp északkeleti szögletében található. Nyírlápból (valószínűleg Salicipentandrae-Betu- letumpubescentis társulásból) alakult ki emberi beavatkozás nyomán. 8-10 m magas, Betula pendula, B. pubescens, B. x zimpelli és Salixpentandra fajokból felépülő lombkoronaszint- jét erősen megritkították. Zárt cserjeszintjét Salix cinerea alkotja. Gyepszintje gyomos.

Égeres rekettvefűz-láp

A rekettyefűz-láp és az égerláp találkozásánál jött létre. Salix cinerea alkotta, sűrű növésű fűzláp, számos Alnus glutinosa egyeddel. Fajkészlete a rekettyefűz-láp, valamint az égerláp fajaiból áll.

Égerláp (1. melléklet)

Magaskórós fiziognómiájú, részben láp-, részben ligeterdei jellegű, fajgazdag, nitrofil erdei gyomokkal terhelt, hiányos vízellátású égerláp. A láp tápanyagban gazdagabb, folyó felőli részét borítja. Jelenléte a láp fejlődésének befejeződését, vízszintcsökkenés miatt bekövetkezett degradációját jelzi.

377