Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
TORNAY KRISZTINA Különösen a marosfelfalusi falképekről készült Jámbor Lajos akvarell-másolatokon látszik - mivel az eredeti freskók erősen megrongálódtak hogy a balga szüzeket lehulló koronával ábrázolták, lefelé fordult ke- hellyel, míg az okos szüzek kezében teli kehely van és fejükön korona. De a nyárádszentlászlói freskókon is jól kivehető a korona az okos szüzek fején, illetve kezükben a kehely, míg a balgák némelyikének kelyhe a képmezőből is kihullva esik ki kezéből.8^ Az okos és balga szüzek szimbolikus csoportja a középkori ikonográfiában a kereszténység és a zsidóság szembeállítását is szolgálta: előfordult, hogy az Utolsó ítélet-ábrázolásokon az okos szüzeket az Egyház, a balgákat az Üdvözítőt föl nem ismerő Zsinagóga vezette, illetve ők maguk voltak e két valóság megtestesítői: a balga szüzek az ószövetség, az okosak az újszövetség szimbólumai.83 84 85 A korona ehhez az ábrázolásmódhoz kapcsolódott: a leeső korona a Zsinagóga szimbóluma a koronás-diadalmas Egyházzal szemben.8'’ Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik, és eredetileg az Egyház szimbóluma a kehely is: az Egyházat szimbolizáló nőalak ebben fogja fel Krisztus értünk kiömlő vérét. A leejtett, lefelé fordított kehely ugyanazt fejezi ki, mint a lehulló korona: a készség, befogadás hiányát. Ugyanakkor eredetileg ez a szimbólum a példabeszédbeli üres olajos edény ábrázolásából alakult ki: ezt fordították lefelé Uruk előtt a példabeszédbeli balga szüzek, jelezvén, hogy üres. 20. kép. A marosszentannai szüzek egyike, 14. század vége (Fotó: Tornay Krisztina) 21. kép. A hizsnyói balga szüzek egyike, az 1400-as évek elejéről (Fotó: Tornay Krisztina) 22. kép. A hizsnyói szüzek sora az 1400-as évek elejéről (Fotó: Tornay Krisztina) 83 JEKELY, KISS 2008, 265, 268. 84 SACHS ET AL. 1973, 209. 85 LCI, Band 2, 459. 360
