Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Tornay Krisztina: A csíkmenasági szentélyboltozat női szentjeinek azonosítása
TORNAY KRISZTINA számbavevő sorban, s csak Alexandriai Szent Katalin (77), Szent Borbála (64) és Árpád-házi Szent Erzsébet (52) előzi meg.57 Skóciai Szent Margitot (1045-1093) 1251-ben avatták szentté. Magyarországon születési helyén, a baranyai Mecseknádasdon mutatható ki talán középkori eredetű tisztelet, amely azonban megszakadt és csak a 19. században virágzott ki újra.58 Szintén ekkor, a 19. században jelent meg tisztelete a Podmaniczky család kegyurasága alá tartozó Bács megyei Tompán, ami feltehetően a család közvetlen ráhatásával magyarázható. Ennél korábbi, a 18. század második feléből való a Mária-Kéménden (Baranya megye) lévő Skóciai Szent Margit oltár és kép.59 E tisztelet középkori eredetre való visszavezetésének bizonyítéka nem képi ábrázolás, hanem egy 18. századból való Szent Margit-ének Varga Károly által kimutatott 14. századi nyelvi elemeiben fedezhetőek fel.37 38 39 40 A meglévő ábrázolásokon Margit többnyire összetett kézzel imádkozik (pl. Tompa),41 s vagy nincs attribútuma, vagy attribútumai a korona, könyv, jogar, kereszt; emellett öltözete asszonyos, feje kendővel, fátyollal van bekötve, ruhája ékes. Skóciában lényegesen több ábrázolása maradt fenn: pl. Tewkesbury, Gloucester, Dunfermline, Godaiming.42 43 Többször híres, Magyarországról hozott és mára elveszett fekete keresztjével ábrázolják.45 Kivételes az edinburghi Szent Margit zárda neogótikus ereklyetartója, amin mint királynő áll, koronával és jogarral a kezében.44 Az edinburghi kastélykápolnában üvegablak-képen ábrázolják, könyvvel a kezében. Turgotus bencés szerzetes nem sokkal Margit halála után leánya, Matilda (másképp Edith) királyné számára írott legendája ugyanis kiemeli a szent könyvek iránti szeretetét: a korabeli királynéktól szokatlanul tudott és szeretett olvasni.45 Mivel azonban Skóciai Szent Margit magyarországi tisztelete a középkorban és később, a XIX. századig nem kimutatható, így az ábrázolt kép nem azonosítható megnyugtatóan az ő személyével. Felmerülhet még mint érdekes szempont, hogy a közeli csíksomlyói kegytemplomban két Szent Margit kép is látható: a főoltártól jobbra, a szentély déli falánál egy Kortonai Szent Margit mellékoltáron a szent képe, illetve az egyik üvegablakon Árpád-házi Szent Margit képe. A képek újkoriak ugyan, de egyrészt felmerülhet a korábbi tisztelet hagyományának kérdése, másrészt az 1928-as jegyzőkönyv töprengésére, kérdésfelvetésére nyomós okot adhatnak. A Kortonai Szent Margit kép festője ismeretlen, mérete és díszítése elüt a templomhajó többi, döntően az 1830-as években keletkezett mellékoltárától. Kortonai Szent Margit (1274k-1294) itáliai ferences szent, a ferences harmadrend vezeklő tagja volt. 1728-ban avatták szentté. A csíksomlyói képen keresztet szemlélve, térdelő helyzetben ábrázolják, amint meztelen vállát veri ostorral vezeklésül, felette megnyílt égben angyalok. A szentet többnyire vezeklőeszközökkel, remeteként ábrázolják: attribútumai az ostor, halálfej, Krisztus szenvedésének eszközei. Kizárhatjuk, már csak a szenttéavatás dátumát tekintve is, hogy a csíkmenasági kép őt ábrázolja, de az ábrázolás szimbólumainak különbsége miatt is. Magyarországon a 20. század elején, s - kiegészülve a trianoni tragédia hatásával - még inkább a 20-as évek végén felerősödött katolikus magyar gyökerek tudatosításának igénye. Erdélyben is érzékelhető ez a folyamat. A Magyarországon felelevenedő tudatos nemzeti 37 RADOCSAY1954. 38 NAGY 1971. 39 NAGY 1971, 32. 40 NAGY 1971, 32. 41 NAGY 1971, képmelléklet 3. 42 MESSIK 2001. 43 NAGY 1971, 29. 44 NAGY 1971, képmelléklet 8. 45 A legenda magyar szövegét Nagy Kázmér közli kivonatosan, ajohannes de Fordun Skót Krónikája (1380) szövege alapján. NAGY 1971, 23-36. 354
