Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata

SALLÓ SZILÁRD ■ Következtetések Dolgozatomban Váncsa Imre gazdasági kapcsolathálóját vizsgáltam. A bács kapcsolatai­nak feltérképezésével különböző viszony-kategóriákba soroltam a vele közvetett és közvet­len kapcsolatban álló személyeket. A kapcsolatok között találunk vér- és műrokonságon (család, rokonság, komaság), baráti szálakon, szomszédsági viszonyon, gazdasági-üzleti relá­ción (juhosgazdák, vásárlók, egyéb társasmunkát végzők köre), illetve intézményi kötöttsé­gen alapuló (iskola, rendőrség) kapcsolatokat. Ezek a kategóriák nem egymástól izoláltan helyezkednek el, ugyanis a legtöbb esetben azok között átjárások vannak: a bács többféle viszonnyal is kapcsolódhat egy-egy személyhez, s legtöbb esetben a családi, rokoni, baráti kapcsolatok valamilyenfajta gazdasági tevékenységgel is együtt járnak. Az egyes kapcsolattípusok funkciója leginkább a gazdasági tevékenységen át fogható meg, azonban nem korlátozódik csupán arra, ugyanis ezek a viszonyok a munka mellett gyakran közös szabadidős tevékenységek létrejöttét is elősegítik. A bács szűk családi köre (édesanyja és felesége) a tejfeldolgozásból veszi ki részét, de emellett még számos tevékenységet folytat: pl. gyermekek nevelése, ház körüli munkák ellátása, termények eladása. Mivel a Váncsa családnak a juhtartás jelenti a fő anyagi forrást, így a teljes család arra törekszik, hogy gazdasági tőkét halmozzon fel, ugyanis ez megélhetést, s ugyanakkor az előrelépés lehetőségét (a háztartáshoz és gazdasághoz szükséges javak megvásárlása, gyermekek oktatása stb.) biztosítja számukra. A családtagok intenzív koope­rációja jelentős mértékben hozzájárul a Váncsa család presztízsének növekedéséhez, hiszen az évről évre sikeresen végzett munka eredménye arról győzi meg a juhtartó gazdákat, illetve a sajtot és bárányt vásárló személyeket, hogy érdemes igénybe venni a család szolgáltatásait. Mind a juhtartás, mind a periodikus munkák esetében meghatározó a bács családjának tevékenysége. Alapvetően családi munkaerőn alapuló tevékenység jellemző, amely kiegé­szül a bizalmas kapcsolatokból (barátok, rokonok, közeli ismerősök) eredő munkaviszony­okkal. A rokoni kapcsolatok is legtöbbször a gazdasági életben kamatozódnak. A vérségi össze­tartozás a bácsba vetett bizalommal jár együtt, ennek folytán a rokonok közül többen Váncsa Imre seregébe adják juhaikat. A termékek vásárlásában is megfigyelhető a rokonok jelenléte, de ez nem csupán a vérségi kötődés eredménye, hiszen leginkább az eladott termék minő­sége győzi meg a bács rokonait arról, hogy bárányt meg sajtot továbbra is tőle vásároljanak. A bács elsősorban saját rokonsága köréből választja fejőpásztorait, de a fontosabb juhászattal kapcsolatos események (juhelhányás, tavaszi kihajtás) megszervezésében is mindig számít­hat rokonai segítségére. Tehát a vérségi kapcsolatok rendszerint bizalmat keltenek a roko­nok között. A bács és barátai között elsősorban a gazdasági, tehát a juhtartáshoz kapcsolódó tevékeny­ségek dominánsak: barátai közül többen évről évre hozzá adják juhaikat, s ugyanakkor egyéb közös periodikus munkákban is részt vesznek. A barátokkal való viszonyrendszerében az anyagi juttatás nem elsőrendű. A hosszútávú kölcsönös segítségnyújtás végül is erős kötél­ékeket eredményez Váncsa Imre és barátai között, azonban a szabadidő közös eltöltésében is nagy szerep jut a barátoknak. A szabadidős tevékenységek között a legjelentősebbek a kirándulás, egymás felköszöntése születésnap, névnap alkalmával, szilveszteri mulatság szervezése, közös italozás stb. A szomszédi viszonyok alapvető funkciója elsősorban az alkalomszerű segítségnyújtás­ban mutatkozik meg, de a térbeli közelségből fakadó ismertség is arra sarkalja a juhtartó gazdákat, hogy elsősorban Váncsa Imre nyájába adják juhaikat és tőle szerezzék be a szüksé­ges sajtmennyiséget. A bács gazdasági-üzleti kapcsolatainak nagy része a juhosgazdákból, illetve a vásárlási céllal hozzá forduló falubeliek köréből tevődik össze. A kapcsolatok részben érdekviszo­nyoknak is tekinthetők, azonban ezek között találunk barátságon, illetve vér- és műrokon­292

Next

/
Oldalképek
Tartalom