Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata
SALIX) SZILÁRD A kapcsolat idejét tekintve a bács és a juhosgazdák között hét év a maximum, ugyanis a bács hét éve vállal felelősséget a gazdák juhaiért. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bács csupán 7 éve ismeri a gazdák többségét, hiszen Csíkmadarason felnőve, azokat korábban is ismerte, viszont nem állt velük gazdasági kapcsolatban. A bács a juhtartó gazdáknak majdnem felével tart fenn szorosabb kapcsolatot, ez abban áll, hogy egész évben látogatják egymás házát, együtt kirándulnak, téli időszakban (amikor kevesebb a munka) összeülnek beszélgetni, gyakran a szilveszteri ünnepséget is együtt szervezik meg. A bács és a juhtartó gazdák kapcsolathálójának összeállításakor arra törekedtem, hogy ne csak a bács és juhosgazda között fennálló viszonyt ragadjam meg, hanem azt is megvizsgáljam, hogy a juhosgazdák között milyen mértékben fordulnak elő vérségi viszonyok. Mivel a bácshoz való fordulás a falubeli juhtartó gazdák pozitív szóbeli megnyilatkozásaiból is eredeztethető, így feltételezhetjük, hogy a bizalmas vérségi kapcsolatok is hatással lehetnek a gazdák juhainak közös nyájba adására. Korábban tízesek szerint szerveződtek a seregek, azonban a falutízesek részbeni felbomlásával a társulásnak új lehetőségei nyíltak meg, ennek egyik formája a vérségi kapcsolatok szerint való szerveződés lehetett.25 Mivel a bácsnak dolgozó két fejőpásztor, illetve a monyator tulajdonában is jelentős számú juh található (összesen 66 darab), így juhász funkciójuk mellett ők is juhosgazdának minősülnek. A juhosgazdák közül két testvér, Fazakas Ferenc és Fazakas Csaba kapcsolódik rokoni szállal a legtöbb gazdához, összesen négy gazdával állnak rokonságban. A gazdasági viszonyt tekintve a 56 juhosgazda közül 40 személy hét éve, 1 személy hat éve, 4 személy öt éve, 3 személy 3 éve, 2 személy két éve, 6 személy, pedig egy éve adja Váncsa Imre seregébe juhait. A juhosgazdák nagy része fele 7 éve visszatérő üzletfele a bácsnak, ezt az is bizonyítja, hogy nagy a bele vetett bizalmuk, az évek során arról győződtek meg, hogy a bács a nyári legeltetési idény alatt, illetve az őszi elhányáskor is igazságosan jár el velük szemben, ez abban nyilvánul meg, hogy már évközben rendre kiadja a szükséges sajt és ordamennyiséget, illetve ősz végére visszaszolgáltatja a gazdák összes juhát, hiány esetén pedig a saját juhai közül ad a gazdáknak. A számbaadott juhok száma évről évre csökken, ezt a falu bácsa azzal magyarázza, hogy már kevésbé jövedelmező a juhtartás. A gazdák a kapott sajtmennyiséget többnyire saját ellátásukra használják fel, a bács, illetve azok a gazdák, akik eladásra szánják a sajtot egyre inkább az eladási ár csökkenésével szembesülnek. Jelenleg a gazdák számbaadott juhainak száma 437, amely magában foglalja a két fejőpásztor, illetve a monyator 66 darab juhát, ehhez még 6 darab kecske is társul. A bács saját tulajdonában levő juhait is a falu seregével együtt legelteti, azoknak száma eléri a kétszázat, tehát összesen több mint 600 fejős és meddő juhért, illetve bárányért vállal Szent György napjától Katalin napig felelősséget. A juhászati év két főbb eseménye a juhok tavaszi kihajtása, valamint a késő őszi juhelhá- nyás. Ezeknek ismertetésére nem célom kitérni, viszont a bács kapcsolathálója szempontjából meg kell említenem azokat a juhtartó gazdákat, akik speciálisabb szerepet töltenek be az eseményekben. A munka fő szervezője, a bács az ő közreműködésükkel tudja sikeresen megvalósítani mindkét eseményt. A kihajtáskor és elhányáskor általában hét személy veszi ki részét a munkából, név szerint Dobos Sándor, Dombi István, Fazakas Lajos, Pál József, Péter Levente, Váncsa Gergely, Váncsa László. Fő tevékenységük a terep előkészítése, amely magába foglalja a juhkarám (kosár) lészáinak, a verebeseknek (kaliba), a barakknak (esztenaépiilet) és az esztena eszköztárának helyszínre szállítását. A bács gazdasági kapcsolathálójában szintén kiemelkedő szerep jut azoknak a személyeknek, akik tavasztól őszig a juhnyáj legeltetésével, őrzésével, fejésével és a tej feldolgozásával foglalkoznak. Május és szeptember között állandó jelleggel négy személy tartózkodik az esztenán, időnként (hetente-kéthetente) a bács is ellátogat oda. Az esztenán a bács két 25 BÁRTH 2007, 245-257. 286
