Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Salló Szilárd: Egy csíkmadarasi bács gazdasági kapcsolatháljójának vizsgálata
SALLÓ SZILÁRD adatokkal együtt sorolja fel azoknak a személyeknek a nevét, akik vásárolnak tőle. A falurészenkénti elkülönítést tovább lebontva, aszerint kategorizáltam a vásárlókat, hogy azok milyen terményt igényelnek, megjelölve a fizetési módot is. Mindezeket az adatokat összegezve egy több mint száz személyt magába foglaló adatbázist hoztam létre. Ehhez hozzáadva a juhtartó gazdák adatait, valamint azokat a kisebb csoportosulásokat, amelyek a bács további kapcsolatait mutatják, lehetővé vált - elsősorban a gazdasági tevékenységet tartva szem előtt - értelmezni mindezen kapcsolatok minőségét. A gazdasági-üzleti kapcsolatokon túl figyelmem kiterjedt a bács vérségi (családi, rokoni), baráti, intézményi és szomszédságon alapuló viszonyaira. Mielőtt rátérnék Váncsa Imre gazdasági kapcsolathálójának ismertetésére, fontosnak tartom azoknak a szakirodalmi munkáknak az áttekintését, amelyek megalapozták a kapcsolatháló kutatást. ■ A kapcsolatháló kutatás elméleti alapjai A kapcsolatháló elemzés elsősorban a szociológia kutatási területének részét képezi, olyan gyakorlati módszer, melyet elsősorban a települések belső integráltságának elemzésére, szomszédsági, rokoni viszonyok felderítésére alkalmaztak. Mindezen túl a kapcsolathálózatok elemzésének módszere alkalmasnak bizonyult különböző intézmények belső és külső kapcsolatainak dokumentálására, a világgazdaság centrum-periféria viszonyainak, a hatalmi elitek strukturális pozícióinak, a társadalmi rétegződés és a mobilitás network-jellegű vizsgálatának, valamint különböző szervezetek, pártok kapcsolatrendszerének feltárására.2 Mint módszer, a kapcsolatháló elemzés a legalkalmasabb a meglévő gazdasági és társadalmi hálók feltérképezésére.3 Csányi Gábor-Szendrői Balázs szerzőpáros szerint a két évtizedes múltra visszatekintő szociális hálókutatás közelebb visz a társadalmi kapcsolatok egészének modellezéséhez, a társadalom és a gazdaság pontosabb megértéséhez, igaz, ez csak a pontosan dokumentált hálózatok szisztematikus feltárásával válik megvalósíthatóvá.4 A hálózatgondolat a pszichológia különböző területein is megjelenik, különösképpen a szociálpszichológiában. Hain Ferenc azért is tartja a hálózatokról való gondolkodást alapvetően szociológiai, szociálpszichológiai kérdésnek, mert gyökerei az emberek közötti társas kapcsolatokról való gondolkodásban keresendők.5 A társadalmi kölcsönfüggések csak akkor tárhatók fel hatékonyan, hogyha a szociológiai vizsgálatokba a személyes kölcsönfüggé- seket is bevonjuk, vagyis azokat az egymáshoz kötődő érzelmi kötelékeket elemezzük, amelyek a társadalom működésének alapvető kötőanyagát alkotják.6 Társadalmi háló akkor jön létre, hogyha egy társadalmi csoport aktorai között valamilyen kapcsolat áll fenn. Az aktorok közötti ismeretség többféle lehet: erős vagy gyenge, időszakos vagy hosszantartó, kölcsönös vagy egyirányú, egyenlők közötti vagy alárendelt viszonyon alapuló.7 Roth Endre az interperszonális kapcsolatok főbb változataival foglalkozva a következő kategóriákat különítette el: közvetlen vagy közvetett, személyes vagy személytelen, informális vagy formális viszonyok.8 A szociális és strukturális antropológia ösztönzően hatott a rokonsági viszonyok rendszerének és a primitív társadalmak cserekapcsolati formáinak leírásában.9 2 ANGELUSZ, TARDOS 1991. 3 LETENYEI 2005, 199. 4 CSÁNYI, SZENDRŐI 2004, 138. 5 HAIN 2005, 507. 6 ELIAS 1999, 141. 7 CSÁNYI, SZENDRŐI 2004, 134. 8 ROTH 2004, 168. 9 ANGELUSZ, TARDOS 1991. 278
