Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Néprajz - Kolumbán Zsuzsanna: Házasságra erőltetés és családbomlás az udvarhelyi református egyházmegyében a 19. század folyamán
HÁZASSÁGRA ERŐLTETÉS ÉS CSALÁDBOMLÁS... több volt. Mikor a Lidi a szédülésben elesett, mert sebesen forgatta az apja, azt mondta a komám: vagy vissza mész, vagy az ördög elvisz.... ”19 3. Sok gyerek van a családban, a lány tehetősebb emberhez adásával anyagi segítséget remélnek:- „Én nem szeretetből mentem alpereshez, hanem szülői kényszerítésből. Ugyanis atyám annyira kényszerűéit, hogy ellent nem állhattam. Vert, rongált, elűzéssel, minden javaiból való kitagadással fenyegetett, ha hozzá nem megyek az alpereshez, azt adván okul, hogy sok gyereke van s így némileg segítve lesz a bajon. ”20- „Többször voltam szem és fültanúja, hogy Máriskót az édesanyja szidta, fenyegette, hogy most jó szerencséje akadt s ne szalassza el, tekintse azt, hogy ő is mint szegény özvegyasszony bár a többi gyerekéről tudjon gondoskodni, menjen hozzá Illyés Sándorhoz."*1 4. Anyagi szempontból jobb jövőt szeretnének a lánynak:- ,,... ezelőtt néhány hónappal kényszerülve, akaratom, kedvem ellen mentem alpereshez. Én őtetsoha nem szerettem, szívem, szerelmem más személyt választott volt kivel éljek, de az szegény ifjú lévén, édesapámnak kedve az lett, hogy menjek alpereshez mint tehetősebbhez. Én minden gyermeki engedelmességem mellett kinyilatkoztattam, hogy nem megyek alpereshez, mert őtet nem szeretem, sőt természeti gyűlölséget érzek arányában, de atyám annyira átalkodott volt feltételében, hogy minden javából kitagadott, s hogy ez nem használt, elévett egy durva szíjú ostort, hogy szót nem fogadhattam azzal úgy agyba-főbe vert, hogy szemeim mint pecsenye, orcám, hátam mint kék máj úgy néztek ki. Halálos kéntelenségem tartotta, hogy hozza menjek gyűlölt alpereshez. Emellett alperes nem hogy szerettette volna magát, de sőt tetemesen gyűlöltette, mert arányomban durva gorombaságot fejtett ki, minden dolgomban hibát kapott, szidott mocskolt, üldözött, sőt kegyetlenül nagy káromkodások között megvert... ”22- „... én alperest soha nem szerettem, hanem jobbágy leány lévén, s mivel alperes szabad ember és egy kevés jószágocskája is van, szüleim s atyámfiáim sok unszolására s erőltetésükre kellett hozzá mennem. Azután is alperest meg nem szerethettem, mivel olyan dühös természetű ember, hogy engemet magával együtt a házba bérekesztett, s esküdt, hogy meggyújtja a házat, s benn éget... ”23 5. Árván maradt lány jövőjét igyekeznek biztosítani:- alig 14 éves gyermek minden gyám nélkül maradtam szép terjedelmű kisbirtokom- ban. Ekkor közeli rokonaim rábeszélésére hozzá mentem alperes férjemhez azon reményemben, hogy benne egy szerető, munkás, gazdaságot folytatni tudó férjet találok, de nagyon megcsalódtam, mert a leggorombább, verekedő, korhely férjet találtam. ”24- „Ezelőtt félévvel férjhez mentem alpereshez azon reményben, hogy a sok biztatás, fenyegetés mellett egy csendes házi életet élhetek, s minthogy nem szerettem, mivel nagyon rövid ideig tartott az egybekelés előtti ismeretségünk, csak kényszerítésből mentem hozzá nőül. Alperes mondta édesgető szavakkal, hogy vele mint nem iszákos jámbor férfival megélhetek. Hittem szavának de még inkább hatott rám gyámom, nagybátyám nem csak erkölcsi, de pszichikai kényszerítése, s hozzámentem, de mihelyt e fontos lépést megtettem azonnal megbántam [...], minthogy jámborsága a dologtalanságig megy. ”25 19 UREL, 1896/6. 20 UREL, 1874/21. 21 UREL, 1883/12. 22 UREL, 1877/1. 23 UREL, Parciális zsinati jegyzőkönyv, 1800-1806, 292-293. 24 UREL, Válóperes iratok, 1876/29. 271
