Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében

KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT... munikál a szellemekkel. A kalugerek messzebbről érkeztek, és tevékenységük az elképzelé­sek szerint azért hatásos és eredményes, mert önmegtartóztató, remeteszerű - kevéssé mindennapi -, kevéssé emberi életet élnek. Ezek a tulajdonságok felhatalmazzák őket a szenteknek járó tiszteletre.1^9 A kaluger az archaikus ambivalenciában (áldó és átkozó román pap) a sors kezelője, mivel egyszerre tartja kezében a jó és a rossz alternatíváit.139 140 A jósasszony szociális szerepkört vállal fel, és amennyiben mégsem vállalja, a közösség előzetes tudása alapján felruházza a szerepkörrel.141 A hadikfalvi gyógyítóasszony a tudását áthagyo- mányozás útján, az idősebb generációtól szerezte, de a konkrét, imával való gyógyítás ebben az esetben is isteni eredetű adottságot rejt.142 143 Az Ősi-i javas ember és a homoródalmási jósnő közösen imádkoznak a betegeikkel, és nem kérnek fizetséget a gyógyításért. A csíksomlyói remete hasonlóképpen a betegeiért és a betegeivel együtt imádkozik. A specialisták felke­resése során a zarándoklat és a megtett út időnként feledteti a problémát, a betegség időközben megszűnhet, és ezután a specialisták javára íródik a gyógyítás.144 A specialisták felkeresése és a velük való találkozás eleve feltételezik a lelki megnyugvást, a fájdalomból mindenképp elvesz, ha súlyosabb betegségeket nem is gyógyít. Nem gyógyít meg, de megnyugtat és ez a környezetével szemben rendkívüli tulajdonság birtokosát tételezi. A tudás átadása nem egyszerű feladat, hiszen az Ősi-i javas ember fia erejében már nem hisznek. A remete esetében az átadás helyhez kötött. Az ő esetében nem kötik feltétlenül személyhez az imával történő gyógyítást, inkább a hely szakralitása ruházza fel a gyógyítás képességével.144 Ezek a specialisták az egyes közösségek szociális gócpontjait képezik. Funkcióik összemosódnak, például a remetétől ugyanazt kérik, mint a mágikus szakember­től, a belé vetett hit által, tehát azt a kényszert hárítják rá a gyógyulást kérők. Nem válik el élesen az, hogy amikor a remetét megkeresik, hozzá imádkoznak, vagy vele együtt Istenhez fohászkodnak. Az erők felfokozottsága révén nem feltétlenül a gyógyító emberben rejlő erő fejti ki hatását, hanem a mágia a közösségben, az egyféle gondolkodású emberek és a csoport határozott akarata határozza meg a kívánt hatást. Az erők fokozása úgy lehetséges, ha egészen kis területre sűrűsödik össze, egyetlen kegyhelyről, szentkútról, szenttárgyról, vagy személy­ről verődik vissza. A hatás tükrözés a népi közösség szellemének visszatükrözése. Az Ősi-i javas ember csakúgy, mint a remete olyan környezetben fejti ki tevékenységét, ahol a környéken 20-30 km-es körzetben Mária-látomások, búcsúk és a paraszti vallásosság meg­nyilvánulásának más elemei is közrejátszanak. Esetünkben a csíksomlyói búcsú is hasonlóan hozzájárul a remete speciális képességeinek felerősítéséhez és gyakorlásához. Az egyház és a remete Erdő Péter A megszentelt élet formái az egyházjogban c. tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy napjainkban a szerzetesi és az ahhoz hasonló életforma ismét sokrétű változatosságban jelentkezik, és ezért célszerű vizsgálni, mivel a II. világháború óta eltelt időben maga a szerzetesi és azzal rokon élet jelentős változáson ment keresztül.145 Gyakran előfordul, hogy az énkép és a közösség véleménye két gyökeresen eltérő jellemet rekonst­ruál. Szőcs Levente gyergyói népi önéletrajzokat vizsgálva, hasonló szituációban lévő adat­közlőre bukkant. „Senkinek jó véleménye nem vót róla. Igaz, hogy hát vót egy idő, amikor azt is figyelembe vették, hogy hát egy, tudja Isten, az ilyen rendbéli apácáktól s papnö­139 GAGYI 2008, 382. 140 GAGYI 2008, 383. 141 GAGYI 2001, 355. 142 GRYNAEUS 1991. 143 VAJKAI 1935 354. 144 VAJKAI 1935, 358. 145 ERDŐ 2006, 295. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom