Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
középkorban, sőt már a falvak létrejötte körüli időben gyökerezik, megint mások egyenesen azt vallják, hogy a tízesekből alakultak a falvak. A néprajzi és helytörténeti irodalomban a tízesekkel gyakran egybevették a szegeket, holott ezek írásos adatolása jóval korábbiak, mint a tízesek első említése. Ugyanakkor adataink alapján az is világos, hogy Csíkban a szegek eredetileg valóban térben elkülönülő településrészt jelöltek és nem csak csupán belterületi alegységeket. A rendelkezésre álló középkori adatok meglehetősen egyértelműen azt mutatják, hogy a helynévadásban a tízesek csak utólag váltak, és nem is mindenhol, az elkülönülő településrészek neveivé, azokat eredendően szegeknek hívták. A néprajzos Bárth János nagyon óvatos a tízesek megítélését illetően, szerinte a dilemmát az a kérdés okozza, hogy nem tudni, ez a hajdani középkori társadalmi tízes szervezet települési nyoma-e, avagy régi társadalomtörténeti szó újjáélesztett használata. A csíki tízesekhez hasonló tizedek, azaz egy-egy településen belüli kisebb, részleges autonómiával rendelkező településrések másutt is létrejöttek, így ez korántsem csíki, székely sajátosság.42 43 A homályt még fokozza, hogy a tízesek számukat, nevüket, esetenként helyüket is változtatják, ráadásul a tízes, mint települési és közigazgatási keret keveredik a településrend családi bokraival. Viszont éppen a szomszédos Csíkszentlélek tízesei kapcsán fogalmazta meg: „hajdanán bizonyára külön falvakként éltek”, négy aprócska falu önálló határral, de közös intézményekkel (templom, iskola, községháza, közbirtok).45 Szintén visszafogottan foglalt állást ebben a történészi oldal is: a tízesben praktikus települési egységet lát, melyet a jobb szervezhetőség igénye hívott életre elsősorban nagy falvak esetében, és amelyek felállítását a 17. századi katonai elöljárók kifejezetten elrendelték.44 A tízes, mint „adminisztrációs” egység már korábban is létezett, a gyergyóújfalvi falutörvény már 1581-ben említi. Az eredetileg tehát társadalmi (hadi) egységet jelölő tízes kifejezést a későbbiekben alkalmazni kezdték települési egységekre is, noha ez morfológiailag a szeges, szeres településnek felel meg. A helynevekben, e tekintetben teljes zűrzavar uralkodik, több esetben adatokkal igazolható a névingadozás vagy névváltás, a -falva, -szeg, tízes kifejezések következetlenül, gyakran cserélődve fordulnak elő. A tisztánlátást nagyban nehezíti, hogy a kérdéshez kapcsolódó kronológiai, helynévi, települési rétegeket, a különböző társadalmi, gazdasági mozgatórugókat nem mindig lehet egyértelműen szétválasztani, emiatt a kutatásban és a helynevekben is keverednek a fogalmak. Ennek ellenére úgy tűnik, a-tíz, -tízes helynevek utólagosak, a tízes megnevezést is csak a későbbiekben kezdték az önállóságukat elvesztő kisebb falvakra, filiákra, illetve szegekre alkalmazni. A -tíz, -tízes megnevezések egyértelmű utólagos voltát jól példázzák kászoni Altíz, Feltíz falvak esete, ezeket az oklevelek ugyanis csak a 18. századtól nevezik így, korábban következetesen Alsó- és Felsőfalunak hívták őket!45 Nagyon fontos a szeg-tízes névdivat, névváltás kérdéséhez és időrendjéhez, hogy Szentimre szegeinek nevei között ilyeneket találunk: Alszeg tízes, Felszeg tízes. Magyarán, a tízes név és jelentéstartalom utólag csapódott neki egy korábbi települési formát jelölő -szeges helynévhez. Véleményem szerint tehát korábbiaknak a szeges helynevek (és természetesen a szeges települési forma) tekinthetők, és éppen ezért a csíki falvak esetében helyesebbnek tartom a szeges falu meghatározást, az elkülönülő falurészek esetében pedig a szegek elnevezést. A fejedelemség- és újkori határőrség megszervezésével csak felelevenítették a tízes nevű hadi, társadalmi szervezetet, hiszen ennek a középkori székelységnél való alkalmazásáról több adatunk is van (széklyszáz, ágszáz). Ennek a honfoglalás kori tízes szervezettel való hasonlóságát tagadni nem lehet,46 de végső soron az Árpád-kori várnépi szervezetre vezet_____________________________ __________ _________FALVAK, SZEGEK, TÍZESEK 42 BÁRTH 1996, 154-165. 43 BÁRTH 1997, 50-66. 44 IMREH 1983, 67-68; IMREH, PATAKI 1992,92-94, 278. 45 IMREH, PATAKI 1992, 92; Id. SzOkl II, 221, 277. 46 Egyesek szerint ez törés nélkül átmentődött a keresztény állam társadalmi szervezetébe, ld. GYÖRFFY 2000, 449-455. 21
