Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
BOTÁR ISTVÁN Csíkszentmihályon a templom jól láthatóan két települési góc között helyezkedik el, és a falu belterületi helynevei között -szeg és -szer egyaránt előfordul.40 8. kép. Csíkszentmihály a 18. század második felében az I. katonai felmérésen A halmazosodás előtti alaprajzot mutató mai falvakról feltehetjük, hogy korai szerkezetüket őrizték meg. A szakirodalomban megfogalmazott jellemzőknek a csíki települések jó része maradéktalanul megfelel. Szentlélek, Mindszent, Szentimre (jobb parti része), Tusnád stb. egyaránt több egymástól térben elhatárolódó falurészből állt, illetve áll. E települések egy része korábban önálló falunak számított (ld. fent), más részük vélhetően ezek kirajzásai, „szegei” lehettek, de a névdivat változása miatt ma csupán tízesként ismerjük őket. Ha felvetésünk helyes, akkor a mai mindszenti tízesek eredetileg a középkori Mindszent és a középkori Boroszló falu szegei lehettek. A mindszenti szegek bizonyíthatóan „vándoroltak”, terepbejárásaink során a mai „tízesek” között azonosítottunk 13-14. századi telepnyomokat. A falvak és részeik helyszíni és térképes vizsgálata után azt mondhatom, hogy sokkal fontosabb volt a rendelkezésre álló tájelemek lehető legjobb kihasználása. Az egyes szegek nemcsak az ártér szélére, hanem az abba beletorkolló patak partján, kisebb völgyekben pedig patakok összefolyása mentén jöttek létre, és ez már eleve arra kényszeríthette a csoport többi tagjait, hogy a szomszédos befolyásnál válasszanak házhelyet (már ha ez egyidejű kialakulás). E kettős igény - ártér széle és patakbefolyás - jól érzékelhető szinte valamennyi szeges településnél. Régészeti adatok nélkül eldönthetetlen, hogy egy nagyobb összetartozó közösség egyszerre települt-e szét, mégis egy falut alkotva, vagy egy korai magból a túlnépesedés, súlyosbodó földigény miatt kiszorulók kerestek az eredeti település szomszédságában hasonló feltételeket és alapítottak saját teleprészt. Ha ez utóbbi lehetőség helyes, akkor arra utal, hogy ekkor még bőven volt rendelkezésre álló, szabad föld, és ugyanakkor talán arra is, hogy az eredeti településnek már kialakult határa volt. A falvak alaprajzának kialakulását tehát elsősorban időben folyamatos elhúzódó települési folyamat nyomának gondolom.40 41 Csíkban a kisebb, elkülönülő települési egységeket, tehát nem csak a belterületi szerveződéseket, ma általánosan tízesnek nevezik, és többen úgy vélik, e tízesek kialakulása a 40 CSOMORTÁNI 2006, 142. 41 Ld. még TAKÁCS 1964, 516. 20
