Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Történelem - Sándor-Zsigmond Ibolya: Mesterek és segédeik székelykeresztúri kisvállalkozások a 19. század második felében és a 20. század elején

SÁNDOR-ZSIGMOND IBOLYA

en távoli helységekből jöttek ide dolgozni, jellemzően a szászok lakta Brassó, Medgyes, Szászváros, Segesvár, Nagyszeben, Beszterce városokból. Szembetűnő, hogy a „sütősegéd”- nek nevezett alkalmazottak közt jónéhány idősebb, 40-50 év közötti segédet számlálhatunk. A mesterségben eltöltött több évtizedes tapasztalat elsődleges szempontot jelentett egy „kényesnek” nevezhető iparágban.

MANTSCH BENJÁMIN PÉKMESTER SEGÉDEI

Katsak Mihály

1844

Nagy-Kikinda (Torontál)

1900.XI. 13.-1900.XII. 1.

Sípos Ernő

1878

Brassó

1910.XI.7.-1910.XI.7.

Hamper Gusztáv

1885

Brassó

1911.I.17.-1911.III.3-; 1913.IX.2.-1913.IX.9.

Müller Mihály

1876

Medgyes

1911.11.20.-1911.X.20.

GroszJózsef

1872

Szászváros

1911.XI.22.-1911.XII.23.;

1913.V.3.-1913.VII.14.

Müller János

1891

Segesvár

1912.1.12.-1912.IH.1.

Stirner Mihály

1889

Medgyes

1912.III. 1.-1912.V. 11.

Marguard Ferencz

1888

Medgyes

1912.VII.14.-1912.XI.2.

Cziren György

1890

Lupea (Torda-Aranyos)

1913.1.3.-1913.IH.26.

Schuster Vilmos

1877

Segesvár

1913.VIII.12.-I913.IX.2.

Szerb József

1889

Marosújvár (Alsó-Fehér)

1913.VIII.14.-1914.XI.16.

Lehlen Rudolf

1887

Brassó

1913.VIII.28.-1913.IX.19.

Rosanerner Frigyes

JJ86

Medgyes

1913.X.26.-I913.XII.13.

Ferenczi Albert

I860

Beszterce

1914.VI.30.-1914.VIII.20.

A szabók közül a kutatott időszakban kiemelkedik Gál Ince, akinek műhelyében elsősorban a város és a környék polgári lakossága, értelmiségi rétege fordult meg. Budapesten tanult és dolgozott, miután Székelykeresztúron megnyitotta saját szabóságát. Kitüntetett, szakmailagelismert mester volt, évekig az ipartestület elnöki tisztségét viselte. Gál Incének tanoncai mellett folyamatosan legalább 5-6 segédje volt, ezek közt számosán Magyarország távoli helységeiből, de a közelebbiek is mind olyanok voltak, akiknek előző munkahelyül Budapest, vagy más nagyváros (Temesvár, Kolozsvár, Brassó) van megjelölve a segédek nyilvántartásában. A műhely 1920-ig működött, a mester 1920-ban családjával együtt Kispestre költözött. Hasonlóan rangos szabóságot vezetett Rátz István szabómester, aki különféle szakmai versenyeken is rész vett, amelyeken saját szabásmintáival díjat szerzett. Szász Károly papi és polgári szabóüzletét hirdette, Telman József „magyarszabó” hagyományos, magyaros öltözékeket és műkedvelő színjátszó társulatok jelmezeit készítette.

A borbély- és fodrászműhelyekben alig találunk helybéli segédet. A legrangosabbnak mondható, a hirdetésre is nagy hangsúlyt fektető Konrád József üzletében 1894 és 1912 között 37 segéd dolgozott Ung, Ugocsa, Csanád, Pest-Kiskun vármegyéktől egészen Brassó, Fogaras, Háromszékig. Konrád műhelyében nevelődött ki a későbbi keresztúri konkurencia, az önálló műhelyeket nyitó székelyudvarhelyi Marosi Gyula vagy a keresztúri Pável Ferenc, de itt segédeskedett a Konrád József 1912-ben bekövetkező halála után üzletvezetővé, majd tulajdonossá előlépett Bakos Sándor is.

184