Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Róth András Lajos: A Csiki Gazda vagy, hogyan nyerjünk répaetetés mellett is kitűnő minőségű tea-vajat
A CSÍKI GAZDA rét szolgálták az olyan témák tárgyalása, mint a gazdasági munkás- és cseléd-pénztár, az állami ménesekből kedvezményes áron a gazdák részére kérelmezett tenyészkancák ügye, a különböző törvénycikkek ismertetése, az állatorvosi szakszolgálat megszervezése, a mezőgazdasági termények áralakulását befolyásoló körülmények, vagy a vasúti szállítás érdekében engedélyezett kedvezmények. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a kivándorlásra vonatkozó adatok gyűjtése tárgyában kelt megkeresése, az ipari és kereskedelmi szakosztály felállításáról szóló értesítése, a gazdakörök megalakításáról szóló jelentések, az OMGE vagy a társgazdakörök által megjelentetett, és cserepéldányként megküldött gazdasági ismeretterjesztő kiadványok52 53 54 beharangozói, rövidebb ismertetői szintén helyet kaptak a lap oldalain. De rögzítették az egész megyére kiterjedő, településenkénti statisztikai kimutatásokat is. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy a megyei gazdasági egyesület szakkiadványában helyet kaptak az említett országos ipari és kereskedelmi szakosztály közleményei is, bátorítva az olyan közös célkitűzéseket, mint amelyek például a hazai beszerzési források ismertetésére (hazai ipari céglisták, magyar gyártmányú mezőgazdasági gépek forgalmazása) vonatkoztak. Azt, hogy a főváros és a peremvidék között voltak időbeli, nézet- és hangulatbeli eltolódások, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a helyben történő vagy tervezett eseményekről néha a központi sajtóból értesült a vidék lakossága. Ilyen volt pl. a Gyergyó- szentmiklósra, Borszéky Soma miniszteri tanácsos által „helyes alapokra tervezett” kenderáztató is, amelyről a Csíki Gazda a Köztelek c. országos gazdasági szaklapból vett tudomást. Alap megjegyezte: „Azokról az ittjelzett »gazdasági iparvállalatokról« mi itthon, a Székelyföldön alig tudunk valamit, legfennebb az újságokból olvassuk. De hát nekünk ennyi is elég. Boldog lesz a székely, — legalább papiroson. ”5 5 Az érintettség révén érzékenyen reagált a kiadvány, a székelységgel, a székelyek problémáival foglalkozó bármely, máshol megjelent írásra. így Szőke Mihály, a marosvásárhelyi Székely Társaság gondozásában kiadott „Székely kérdésesei foglalkozó kis füzetecskét elemezte, felhívva a figyelmet az abban pozitívan értékelhető pontokra, de kifejtette hiányosságait, hibáit is (tagosítás nem megfelelő ismertetése, meghirdetése, hibás technikai, jogi útvesztőkbe gabalyodó lebonyolítása, késleltetése, a mezőgazdaság háttérbe szorítása az iparral szemben, a belterjes mezőgazdaság hátráltatása, - különleges, ritka meglátásként - „domíniumok” [nagybirtokok] hiánya és nem utolsó sorban a székely nép lelki világának figyelmen kívül hagyása: „Népünk alaptermészetét a segítés nyújtásnál ne hagyjuk figyelmen kívül. Azt mondják, hogy a székelynek nagy hajlama és kedve van az iparhoz, igen amíg jó kedvéből csinálhatja, de mihelyt kenyérkeresetének egyedüli forrása, fázik tőle. A szerkesztőségi kommentár még alaposabb elemzését adta a székely kérdésnek. Ezek között szerepeltek olyanok, mint a tájékozatlanság, a valódi cél összetévesztése a kivitelezési nehézségekkel, vagy ahogy megfogalmazták: „agyon akarják ütni a csecsemőt, nehogy az életben betegségeknek legyen kitéve. ” De említésre került a „káros indulatéinak bizonyult” birtokrendezés elleni bujtogatás és izgatás is. A kérdés megoldása néha a kedélyeket is felborzolta. Amikor Győrffy Gyula, a képviselőházban hosszabb beszédben foglalkozott a székelység bajaival és arról beszélt, hogy a székelyföldi birtokrendezések szükségtelenek, sőt károsak, mert azok szegényítették el a székelységet, akkor Nagy Imre sietett gyorsan helyre rakni a dolgot, mondván, hogy csak hatásvadászat céljából, parlamenti felhevültségé- nek betudhatóan állított ilyeneket: „Ilyent tehát nálunk nem egy Győrffy Gyula állíthat, 52 Csak egy párat kiemelve, pl: Groffits Gábor: Gazdasági építészet. (Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó vállalata); Lukács Aladár: Első segélynyújtás az állatok megbetegedéseinél. (Köztelek Olcsó Könyvtára); RodiczkyJenő: A méhészet vezérfonala. (Köztelek Olcsó Könyvtára); Seyfried Károly: A gazda mint üzletember. (Köztelek Olcsó Könyvtára); ifj. Sporzon Pál: A kisgazda mezőgazdasági gépei. II. füzet. (Köztelek Olcsó Könyvtára) 53 Kenderkikészítő a Székelyföldön, IN Csíki Gazda, XV (1901), 5, 86. 54 Szőke Mihály, Székely kérdés, IN Csíki Gazda, XV (1901), 6, 89-91. 163
