Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Róth András Lajos: A Csiki Gazda vagy, hogyan nyerjünk répaetetés mellett is kitűnő minőségű tea-vajat
A csíki gazda első, majd az azt követő számban, Székely gazdaasszony szignóval jegyzett - felháborodott hangvételű - válaszban (A székely cselédek. Válaszul Tóth Béla úrnak1''') meg is érkezett a beígért állásfoglalás, melyben amúgy helyes meglátásának adott hangot, midőn arra utalt, hogy a székelység helyben maradását csak a gazdasági fejlesztés, az iparosítás és a szakemberképzés (pl. a háromszéki nőipariskolák) oldhatja meg, jelezve az ez irányban történő, munkahelyteremtő kísérletek (pl. háromszéki szövőgyár, sepsiszentgyörgyi dohánygyár felállítása) fontosságát. Figyelmeztetett, hogy a kérdés nem az, hogy a Regátba vagy Pestre menjen-e a székely lány cselédnek, hanem „aza célja a megindult mozgalmaknak (...), hogy itthon marasszuk és itthon szerezzük meg a szegény székelyek számára a szükséges életfeltételeket. Hogy ne legyen kénytelen a székely nő, sem asszony, sem leány, de még a férfia sem másutt élni és munkálni, mint itthon a Székelyföldön. ’’Álláspontját egy későbbi cikkében is megerősítette: „én [T. Nagy Imre] mindig és állandóan azt mondom és vallom, - írta - hogy a székelységet sehova nem kell sem telepíteni, sem édesgetni, sem csalogatni, hanem itthon kell támogatni és segíteni, hogy itt a magyar fajnak védő és fenntartó bástyája lehessen”.^ Ezek az írások összecsengtek a székelyföldi középosztály és az alsó társadalmi rétegekre vonatkozó más - többé-kevésbé reális - helyzetfelmérésekkel. A főszerkesztő, T. Nagy Imre is, - aki külön tanulmányt is írt a témában Csíkvármegye közgazdasági állapotai és a székely kivándorlás^ címmel - statisztikai adatokra támaszkodva szólt hozzá a témához, mondván, „A székelységnekgazdasági és közgazdasági nyomorúságai vannak, melyeket nem lehet lelkes felhívásokkal, hazafias frázisokkal, humbugos kitelepítésekkel megoldani. ”^8 Sőt a kérdés teljesebb megvitatása érdekében helyet adott más szerzők tollából származó írásoknak, még ha ellentétes álláspontot képviseltek is azok.^9 Ezeket rendszerint megválaszolta. László Gyulának írta: „ ha sikerül itthon oly intézményeket teremtenie, melyek a most kivonuló iparosokat idehaza lekötik, ezzel az egész nemzet hálájára teszi magát érdemessé. Majd közvetlen ezután hírt ad az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kivándorlási bizottságának üléséről, melyet pont a kivándorlás kérdésének szenteltek. Ezen indítványozták, hogy az Erdélyrészi agrárkonferencián ez is kerüljön megtárgyalásra. A bizottságban oly személyek vettek részt, mint a híres agrárpolitikus és szakíró, a szövetkezetesítés magyarországi úttörője, Bernát István (1854-1942), kinek irodalmi és társadalmi munkássága alapvető vezérelveit a népszeretet, a kisemberek jogos érdekeinek képviselete, a keresztényi szeretet alapján fejlesztett gazdasági élet, a középosztály megerősítése, a kisemberek talpra állítása jellemezték. *1 Mellette az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójának, az 1902-es tusnádi Székely Kongresszus kezdeményezőjének, Forster Gézának (1850-1907),42 valamint Buday Barna (1870-1936)^ „a magyar gazdatársadalom aranytollú írójáénak véleményével ismerkedhetett meg a Csíki Gazda olvasója.34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 A témára még egyszer visszatért ugyanazon év harmadik számában, közreadva a témában hozzászólók (Buday Barna, László Gyula, Rubinek Gyula, Győrffy Gyula, Jancsó Benedek) véleményét a kérdésben.4'1 34 Pusztuló középosztály, IN Csíki Gazda, XIV (1900), 7, 97-102. 35 Csíki Gazda, XV (1901), 1,9-11. 36 A székely cselédkérdés, IN Csíki Gazda, XV (1901), 2, 26. 37 T. NAGY 1891. 38 A székely cselédkérdés, IN Csíki Gazda, XV (1901), 2, 25-29. 39 Csíki Gazda, XV (1901), 2, 30-32. Közli a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara másodtitkárának, László Gyulának korholó hangnemű levelét is, aki a székelyföldi gazdasági és társadalmi helyzet nem kellő ismertségével vádolta őt. 40 László Gyula úrnak, IN Csíki Gazda, XV (1901), 2, 32-37. 41 Dr. Bernát István, http://fvm.hu/main.php?folderID=1544&articleID=6043&ctag=articlelist&iid=l (2011-05-15) 42 FÜR, PINTÉR 1987,565-567. 43 LENGYEL, VIDOR 1936, 557-558. 44 A székelyek kivándorlása, IN Csíki Gazda, XV (1901), 2, 38-40. 45 Székely kérdés, IN Csíki Gazda, XV (1901), 3, 43-46. lói
