Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Pál Judit: Az utolsó székelyföldi királybírák és az első főispánok
bíróvá választották, de következő évben az erdélyi főtisztek többségével együtt lemondott hivataláról. Mikó Mihály gyergyószéki alkirálybíró volt és 1841 -42-ben, majd 1846-47-ben az erdélyi országgyűléseken követ. Nagyobb szerephez 1848-49-ben jutott, amikor Csíkszéket képviselte a kolozsvári, majd a pesti országgyűlésen, és tagja volt az uniós bizottságnak is. 1848 szeptemberében Csíkszék kormánybiztosává nevezték ki. A szabadságharc leverése után tevékenységéért halálra ítélték, de az ítéletet várfogságra változtatták. 1856-ig Josefstadtban raboskodott, majd hazatérve gyergyóalfalvi birtokán gazdálkodott. 1861-ben csíkszéki királybíróvá nevezték ki, de a következő évben lemondott. 1866-ban Csíkszék képviselője lett a pesti országgyűlésen, 1867 tavaszán pedig Marosszék élére nevezte ki a kormány. Daniel Gábor jogi vizsgái után előbb a Főkormányszéken volt tiszteletbeli fogalmazó-gyakornok, majd az Udvari Kancelláriára került, de 1848-ban apja korai halála miatt hazatért. Az agyagfalvi gyűlésen segédkormánybiztosként működött, és bár a fegyveres harcokban nem vett részt, később mégis igazolnia kellett magát. A szabadságharc bukása után „büntetésként” néhány hónapig alkerületi biztosként működött. Annak ellenére, hogy hamarosan lemondott és visszavonult családi birtokára, életrajzának eme „fekete foltja” miatt később többször is magyarázkodásra kényszerült. 1861-ben, amikor szóba került főkirálybíróvá való kinevezése, a Korunk című kolozsvári lapban megtámadták: „Mi nem tesszük ki hibául, ha érdemül nem vesszük is, hogy valaki unterbezirks commissarius volt, de a főkirály- bíránktól megvárjuk, hogy feddhetetlen múlttal bírjon”.24 1861-ben Udvarhelyszék ideiglenes főkirálybírájává nevezték ki, de a következő évben ő is lemondott. 1863-ban képviselőnek választották a szebeni tartománygyűlésre, de akárcsak a többi magyar képviselő, ő is bojkottálta a törvénytelennek tekintett gyűlést. 1865-ben aztán őt is visszahelyezték hivatalába, ahol 1891-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig maradt. Ő volt a dualizmus kori Erdély egyik leghosszabb karriert befutott főtisztje. Egyedül Mikó Antal karrierjében nem mutatott semmi a későbbi felemelkedésre, hiszen ő 1848 előtt eg}? évtizedig csupán Csíkszék pénztárosa volt. 1861-ben került a szék élére, ahová - lemondása után - 1865-ben ismét visszahelyezték. Mint a fentiekből is látható, a főkirálybíráknak - Mikó Mihály kivételével - erős lokális kötődésük volt. Ha a birtokot is vizsgáljuk, akkor egy esetben (Béldi Gergely) nincs rá adatunk, 500 hold alatti birtoka volt Mikó Mihálynak és Mikó Antalnak Csíkszéken, Dániel Gábor pedig már az erdélyi jómódéi birtokos főtisztek közé tartozott 2000 hold fölötti birtokával (igaz, ennek egy része erdő volt).2'1 Kálnoky szintén jelentősebb birtokkal rendelkezett Háromszéken, de ennek nagyságáról nincs pontos adatunk.26 Mint láttuk, a többségnek már apja is jelentős hivatalt viselt. Érdekes azt is megvizsgálni, hogy mennyiben sikerült nekik saját kapcsolati tőkéjüket is felhasználva fiaikat is hasonló pozícióba juttatni. Kálnoky agglegény maradt, Béldinek pedig - bár családos volt - nem voltak gyermekei. A másik három esetben viszont beigazolódik a hivatali elit önrekrutációjárói szóló tézis. Mindkét Mikónak (akik mellesleg nem voltak rokonok) fia is főispán lett: Mikó Mihály fia, Árpád előbb képviselő, később Udvarhely, majd Maros-Torda megye főispánja volt; Mikó Antal fia, Bálint pedig szintén képviselő volt, majd valósággal „megörökölte” apja hivatalát, 1882-től Csíkmegye főispánjává nevezték ki. Dániel Gábor fia képviselő, unokája pedig belügyminiszter lett. Bár a székelyföldi főtisztek esetében nem beszélhetünk olyan kiterjedt családi hálózatokról, mint a vármegyei arisztokrata főispánok esetében, de például Dániel sógora, gr. Bédi Ferenc Küküllő vármegye főispánja volt a kiegyezés után, fia, Ákos pedig késeibb Kolozs megye főispánja. Daniel rokonsági hálója más szempontból is érdekes. Fia, ifj. Dániel Gábor 24 DANIEL, 3. Erre Danid úgy válaszolt: „... ha múltam nem is fényes, de azt homály nem borítja“. DANIEL, 4. 25 A birtok nagy része Udvarhelyszéken volt. 26 Mivel Kálnoky és Béldi korábban meghaltak, ráadásul gyermektelenek voltak, ezért az 1893-ban kiadott gazdacímtárban nem szerepelnek. PÁL JUDIT ______ 150
