Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Botár István: Falvak, szegek, tízesek. Megjegyzések Csík középkori településtörténetének kérdésköréhez
BOTÁR ISTVÁN A templomok megépülésével és a királyi rendeletek hatására azonban a 12. század folyamán a falvak helye megállapodott és kialakultak a faluhatárok. Mostani ismereteink szerint Csíkban a 12. századtól kezdődően már szintén megépülhettek az első templomok, így hasonló településtörténeti folyamatok rekonstruálhatók, mint az ország más, középkori forrásokkal jobban ellátott és régészetileg jobban kutatott területein.5 A pápai tizedjegyzékek 1332-1334 között Csíkban tizenöt templomos települést említenek. Mivel ekkor esak a templomos falvakat írták össze, ez nem tekinthető a teljes korabeli településhálózat tükrének, csak mintegy vázának, hiszen a templomok összeírásából értelemszerűen kimaradtak a tizedet valamilyen okból nem fizető templomok-falvak és a filiális települések. Ennek illusztrálására két példát említünk. A tizedjegyzékből hiányzik Csíkmenaság, holott biztosan tudjuk, hogy a 14. században már állt itt templom, ugyanakkor a régészeti terepbejárások, ásatások számos olyan plébániatemplommal nem rendelkező filiális faluban is azonosítottak Árpád-kori telepnyomokat, amelyek nem szerepelnek a tizedjegyzékben. Éppen ezért az írott adatokat abszolutizáló és a fenti tényeket mellőző szemlélet csakis torz településtörténeti következtetésekhez vezet.6 így természetesen kizárt, hogy valamiféle történeti csoda folytán minden csíki falunak lett volna temploma. A csíki falvak első teljesnek vehető összeírásaival csupán a 16. század második felétől találkozunk. Ekkor negyvenhárom „tételt” írtak össze, de több esetben páros megnevezések is előfordulnak.7 Ez a szám meghaladja a ma ismert települések számát, az ekkor felsorolt falvak között szép számmal találunk olyanokat, melyek a későbbiekben önállóan már nem, csak valamely falu kisebb részeként, „tízesekként” szerepelnek. Kérdés tehát, hogy valóban önálló falvakat kell-e látnunk az ekkor felsorolt helynevek mögött, valóban közel ötven faluval kell-e számolni Csíkban aló. században? E kérdés eldöntéséhez a „falujelölt” településektől több kritérium teljesítését várhatjuk: önálló említés, térbeli elkülönülés, saját határ, saját helynév illetve a helyiek önmeghatározása. Csík forrásadottságát tekintve azonban aligha számíthatunk arra, hogy a felállított kritériumok mindegyikére találunk akár pozitív, akár negatív korabeli adatot. Éppen ezért későbbi forráscsoportokat is figyelembe veszek, különösen olyanokat, amelyekről gyaníthatjuk, hogy középkori gyökerei vannak, mint a faluhatár és az egyházi jogviszony. Visszatérve a 15-16. századi forrásokra, és az azokban szereplő településekre, többségük ma is létező, önálló falu, így középkori adatolásuk sem vet fel problémákat. Nem szokták megkérdőjelezni a Somlyó megyéjéhez tartozó települések (Vardotfalva, Tapioca, Csobotfalva, Szereda, Csomortán) önálló falu voltát. Maradt azonban jó néhány olyan település, amelyek ma nem léteznek önálló falvakként, mint például Bedecs, Boroszló, Hosszúaszó, Ittkétfalva, Jenőfalva, Kotormány, Körösményfalva, Monyasd, Poklandfalva, és amelyeket egy-egy falu tízeseként szoktak említeni. Bedecs 1567-ben önállóan szerepel, úgy, hogy külön Szentimre is előfordul.8 Ekkor még tehát Bedecset önálló falunak tekintették, ráadásul úgy, hogy a Szent Imrének szentelt plébánia Bedecsben állt. így volt ez még a 17. század elején is, 1601-ben ugyanis Bedeczfalui megjelöléssel említettek egy személyt.9 Ennek ellenére a későbbi összeírásokban Bedecs már nem szerepel önálló településként. Úgy tűnik itt már tetten érhető az a folyamat, amint a templom titulusa nem csak kiszorítja, vagy „visszaminősíti” egy település korábbi nevét, hanem az „egyházmegye” a plébánia alá tartozó településrészeket is egyetlen keretbe foglalja, egyesíti. Ennek ellenére az egykor jól körülhatárolt bedecsi határ még jó ideig ismert maradt, amint erre az 1631-es, illetve 1632-es az Bedechi határba, illetve Bedecsi Felső Mezőben megnevezések utalnak.10 5 Csík középkorának korai települési és egyházi viszonyaihoz lásd BOTÁR 2001, 2009, 2011b. 6 KRISTÓ 2002, 141-145. 7 SzOkl II, 220-221. 8 SzOkl II, 220. 9 SZABÓ T. 2006, 7. 12
