Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - György Béla: Adalékok a két világháború közötti székely autonómia kérdéséhez
ADALÉKOKA KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI... 1935. október 7-én, az Elnöki Tanács és a parlamenti csoport együttes ülésén, a Háromszék megyei tagozat indítványaként, téma volt egy sajátos székely bizottság megalakítása. Az Elnöki Tanács, bár nem kifogásolta, hogy a székely vármegyék vezetői, egyes, őket érdeklő kérdésekben tanácskozzanak, ellenezte a külön bizottság megalakítását, ami félreértésekre adhatott volna okot.61 62 63 64 A székely vármegyék vezetőinek különállási szándékában is az autonómiára való törekvés szándéka vélhető fel. A parlamenti csoport 1935. február 28-án tartott értekezletén Pál jelentette, hogy egy parlamenti beszélgetés során Octavian Goga is érdeklődött a székely autonómiára vonatkozó magyarpárti követelés lényege iránt. Szerinte módot kell találni arra, hogy a megfelelő felvilágosításokat Goga megkaphassa.65 A marosvásárhelyi tagozat Intéző Bizottsága, a súlyos sérelmek miatt, 1935. tavaszán erélyesebb harcot, új és frissebb harcmódot, önvédelmi munkát határozott el, és ilyen irányú munkaterv kidolgozására héttagú bizottságot választott (tagjai voltak: Bernády György, Bíró István, Bogdán István, Bustya Béla, Radó Sándor, Joós Andor, Szíjgyártó Gábor). Azt is bejelentették, hogy ifjúsági csoport is alakult, amelynek elnöke Gagyi László lett.65 Ez év őszén, a városi tagozat Intéző Bizottsága aggodalommal szemlélte a magyar kisebbség egyre tűrhetetlenebb állapotát, megállapította, hogy az OMP által véghezvitt eljárások eredménytelenek maradtak, ezért rámutattak a sérelmekre, és javaslatokat tettek azok orvoslására. A kisebbségi egyezményre hivatkozva felemlegetik a helyi önkormányzat fogalmát, és megfogalmazták: „Ha létezik ez a fogalom, hogy »székely közület«, úgy ez bizonyosan alkalmazható Marosvásárhely, az ősi »Székelyvásárhely«, a »Novum Forum Siculorum« városban élő székely-magyar lakossága részére. Ez a törvény biztosította székely önkormányzat azonban a mi székely-magyar városunkban élő székely közület részére eddig biztosítva nem lett. Tehát ennek a székely-magyar közületnek ma még mindig nem áll módjában, hogy saját maga, a város által, a kisebbségi egyezmény 10. cikkelye szerint kötelezően, rendelkezésre bocsátott arányos összegekkel, iskolai és vallási ügyeit, a maga autonóm hatáskörében önállóan kormányozhassa. ” Panaszaikat kérték ahhoz a nemzetközi fórumhoz felterjeszteni, amely azok orvoslására hívatott.66 Érdekes módon, a továbbiakban nem az erdélyiek, hanem Bárdossy László,67 Magyarország bukaresti követe lett a székely autonómia ügyének mozgatója. Bárdossy, látva a székely- földi állami iskolák folyamatos és erőteljes elrománosítását (a volt négy székely megye az 1924-ben bevezetett kultúrzónába esett), gondolva annak belátható következményeire, azzal a kisebbségi szerződés 11. cikkében biztosított székely iskolai autonómia megvalósítását próbálta szembehelyezni. Állomáshelyén érdeklődött, hogy az eltelt időszakban sem az OMP részéről a parlamentben, vagy más hivatalos fórumok előtt, sem a székelység más vezetői részéről miért nem tettek lépéseket annak megvalósítása érdekében. Azt közölték vele, hogy évekkel korábban az OMP vezetősége azt a tanácsot kapta Budapestről, hogy az ún. székely iskolai autonómia ügyét ne szorgalmazza, és álláspontjuk azóta sem változott. Ennek oka volt a magyarság egységének féltése, a megosztottság gyengítette volna a fellépés erejét, és egyben, alkalmas eszközzé válhatott volna a hatalom kezében, a részben iskolai 61 GYÖRGY 2003, 175. Bővebben: GYÖRGY 2011. 62 GYÖRGY 2003, 256. A jegyzőkönyv hátlapján megjegyzés, hogy a kivonat 1-1 példányban elküldendő Háromszék, Csík, Udvarhely és Maros-Torda megyei tagozati elnököknek. 1935. nov. 963 GYÖRGY 2003, 364. 64 Az ülést 1935. már. 9-én tartották. Megvitatták a sérelmeket, a nagyszebeniek átiratát, Bernády meg a kettészakadt Szociáldemokrata Párt magyar osztályával javasolt kapcsolatfelvételt, valamint a székely autonómia kérdésének felvetését. Lásd: A székely autonómia 1935. 65 Gyorsan 1935. 66 Az OMP Marosvásárhelyi Tagozata 458/935. sz. beadványa az OMP Központi Elnökségének. Marosvásárhely, 1935. nov. 28. KvLvt, Fond 1283, Fase. 2/1935, 38-42. 67 Bárdossy László (1890-1946), diplomata, miniszterelnök (1941-1942). 1934-1941 között bukaresti követ és meghatalmazott miniszter. 113
