Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Történelem - Csáki Árpád: Újabb adatok a csíkszeredai Mikó-vár 17. századi történetéhez
_____ÚJABB ADATOK A CSÍKSZEREDÁI MIKÓ-VÁR 17.SZ-I TÖRTÉNETÉHEZ 1641-ben a szék másik fő tisztségét, a főkapitányságot betöltő királyhalmi Petki Istvánnak20 ajánlotta fel a kastély fele részét. Az örökös szerződés szövege jól mutatja a felek anyagi lehetőségeinek egyenlőtlenségét, Petki István lényegesen „tehetősebb” volt a kastély tulajdonosánál. A contractus értelmében a vár „Martonfalva mellett Sögödfalva felől” való része Petki Istvánnak és fiúágon lévő örököseinek jutott. Valójában ez az épületszárny megegyezhetett Mikó Ferenc 1623 előtti udvarházával. Erre enged következtetni az épületrész leírása, mely szerint a vár udvarába a keleti oldalon lévő főbejáraton bemenve, a jobb oldalon lévő grádicson az emeletre felmenve a folyosóról nyílott többek között az „öregpalota”, majd elvezetett egészen a kápolnáig, amit „templum ”-nak nevez a leírás. Petkinek jutottak továbbá az örökös szerződés alapján az emeleti és alagsori szobák és boltok is, akárcsak a félbemaradt várbéli istálló, amelynek megépítésére magát kötelezte. Ezzel szemben a felesége nevében szerződő Damokos Tamásnak a kastély „Olt felőli” része jutott. A contractus nem részletezi a délkeleti épületszárnyat, a „mostan feljáró grádics” azonban azt sugallja, hogy a tulajdonosok az 1640-es évek elején a kastélynak mindössze ezt a részét lakták, és tartották meg továbbra is birtokukban. Legdíszesebb háza az ebédlő palota volt, ahol 1654 végén a főkirálybíró fogadta a Moldvából az ínség elől menekülő és fejét kötő Mihály alias Tankó Jánost.21 Ugyancsak ehhez a várrészéhez tartozhatott az 1654-ben említett „aranyas-bástya”is. A szerződés részletesen szól az öröklődésről is. A kastélyrészért cserében Petki István Szentimrén, Mindszenten és Menaságon négy jobbágyot adományozott azzal a feltétellel, hogy amennyiben fiúörökös hiányában a várbeli részt Damokos Tamás és felesége visszavennék, azok Petki István leányági örököseire szádjának vissza. A várrészt és a benne tett építéseket megbecsülvén, azok árát ugyancsak leányági örököseinek fizessék meg úgy, hogy özvegye életéig bírhassa azt. A közös birtoklást továbbá egy 6 pontból álló rendtartással szabályozták. Ez alapján a várhoz tartozó darabontok és szolgák mindkét birtokosnak engedelmességgel tartoznak, a köztük lévő nézeteltérésekben a porkoláb döntsön, fellebbezési fórumként pedig a tulajdonosok maguk határozzanak saját szolgáik sorsáról. A tulajdonjog feletti perekben továbbá kölcsönös támogatást ígértek a felek leendő örököseik nevében is. A várhoz szerzett javak és visszaszerzett jobbágyok ugyancsak közös tulajdont képeznek úgy, hogy a pénzen vásároltak összegének felét Damokos Tamás megtéríti Petkinek. Végül, a szűk két évtizeddel későbbi állapotokat előrevetítve, a háborús időkre való tekintettel a felek kötelezték magukat arra, hogy közös erővel fogadnak és tartanak várőrséget, akik mindkét fél előtt leteszik az esküt. Feleségével, Sükösd Erzsébettel együtt Petki birtokba vette a maga épületszárnyát, állandó lakhelye valójában nem itt, hanem a néhány évvel korábban épített lázárfalvi udvarházában volt. A főkapitány azonban gyakran megfordult a várban, hiszen ebben az időben itt, feltehetően éppen az „öregpalotában” tartották a szék közgyűléseit. A szerződés érvényben volt az 1650-es évek végén is. Ifjabbik Rákóczi fejedelem, akinek idejében Petki István tanácsúr, a fejedelmi tábla elnöke, majd 1655-től főudvarmester lett,22 lengyelországi hadjáratában Damokos Tamás fogságba esett, időközben felesége is meghalt (1657 körül). A hatalmas, 4000 tallérra rúgó hadisarc összegyűjtése elvitte vagyonának jórészét, és feltehetően ennek kifizetésébe adott összegért került a Mikó-vár Petki tulajdonába, amelyhez a várban lévő fegyverek mellett az ingóságok egy részét is megkaphatta. A kastély lakója 1658-ban Petki veje, a főkirálybírói tisztet is viselő Lázár István lett, aki egyben Damokos Tamás gyermekeinek gyámja is volt.23 A II. Rákóczi György fejedelemhez 20 Az alsócsernátoni Damokos és királyhalmi Petkiek már a 16. század folyamán rokonságba kerültek, a családok kapcsolatát Damokos Jánosnak (Damokos Tamás unokatestvére) Petki Judittal (Petki István lánya) való házassága is megerősítette. 21 SzOkl. VI. 198-199. 22 TRÓCSÁNYI 1980, 32; MORDOVIN 2009, 385. 99
