Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Bánfi Szilvia: A Kájoni János alapította csíksomlyói ferences kolostori nyomda felszereléséről
lyi római katolikusok részére tervezett tipográfia felállításához szükséges anyagiak előteremtését ezt követően kezdhette meg. Tervének megvalósulását segítette, hogy 1675-ben megválasztották őt a eustodia élére, s 1677-től a római Hitterjesztő Szent Kongregáció Damokos Kázmér püspök utódaként az erdélyi katolikusok apostoli helytartójává tette meg. Ám ez utóbbi címet a katolikusok kényes helyzete miatt nem fogadta el. Kájoni János megválasztott tisztségét követően legfontosabb feladatának tekintette immár a nyomda felállítását.12 Saját kezűleg jegyezte be Az Őrség [Custodia] eredete címen ismert rendtörténetébe „P. Johannes Kajoni szerzetté a Typographiat pro necessitate Missionis Apostolicae, et Catholicorum huius regni, [az apostoli szentszék és e birodalom katolikusainak szükségére], melynek szerzésében se Csik, se Mikházi klastrom egy pénzt sem adott, hanem kézi munkájával szerzetté azárátcum omnibus requisitis etpertinetiis suis [mindenféle összetevőjével és járulékával együtt/.13 A Typographia szerzésében segítette Kornis Gáspár marosszéki főkapitány és Haller Jánosné, akik együttesen 100 forinttal támogatták. Továbbá 10 forintot adott még e célra Bánfi Kristófné Farkas Margit.11 Kájoni az officina felállítását követően, 1676. év elején Györffi Ferenc testvért Rómába küldte, hogy eljárjon a könyvsajtó engedélyeztetésének ügyében, valamint, hogy a mariánus magyar provinciából könyvkötőket szerezzen .111 15 Az 1676. június 22-én, Rómában kelt okirat utólagosan engedélyezte Kájoni János szigorúbb rendtartás szerint élő ferencesnek a nyomda felállítását. Egyben javasolta Alvarus grammatikájának, Abbacus könyvének és Cicero családi levelezésének kinyomtatását.16 A tipográfia megjelentetett liturgikus műveket is. Az egyházi elöljárók fennmaradt leveléből tudjuk, hogy a Somlyói nyomda ugyancsak kérte e munkák kinyomtatásának engedélyezését Rómától.17 Figyelmet érdemelő tény, hogy a csíksomlyói Ferences-tipográfia ugyanúgy, mint a magyarországi és az erdélyi nyomdák nem folyamodott császári, királyi, vagy fejedelmi engedélyért alapításakor. Nyomtató műhelyének felállításához egyházának hozzájárulását kérte csak. Elsődleges célja minden bizonnyal az 1674. év végére elkészült Cautionale Catholicum című énekszöveg-gyűjteményéneknek, az erdélyi katolikus ősi énekhagyományokat őrző énekeskönyvének kinyomtatása volt.18 19 Ennek megjelentetését 200 forinttal támogató csícsókeresztúri Torma István, Belső-Szolnok vármegyei főispánhoz írt ajánlólevelében Kájoni János említi: „most nagy fáradsággal és költséggel újontán hozatott Typographiámnak első zsengéjét Kegyelmednek szentelem, ...”19 Sajnálatosan nem rendelkezünk arra vonatkozó adattal, hogy Kájoni mekkora összegért, és hol vásárolta a nyomdai felszerelést. A szakirodalomban ezért több feltételezés is létezik a vétel lehetséges helyszínéről. A korábbi vélekedések szerint a közelebbi Brassóból, vagy Szebenből, lényegében a Szászföldről vásárolta volna a nyomdai felszerelést.20 A Kájoni életutat részletesebben feltáró, későbbi kutatások álláspontja szerint viszont inkább Nagyszombatból _________________________A KÁJONI JÁNOS ALAPÍTOTTA CSÍKSOMLYÓI FERENCES... 12 P. PAP 2009, 10. A nyomda felállításának gondolatát minden bizonnyal támogatta a ferences rendtartomány vezetősége is: a szovátai P. Damokos Kázmér, P. Jegenyei Ferenc, a csíkszentgyörgyi P. Újfalvi Albert, a taplocai P. Görög vagy Taploczai István, a zsögödi P. Dóczi Imre, a csíkkarcfalvi P. Literati vagy Nagyboldogasszonyfalvi Bonaventura, a sófalvi P. Filep Tamás. 13 DOMOKOS 1979, 129; FEKETE KÖNYV 1991, 60; P. PAP 2009, 8. 14 FEKETE KÖNYV 1991,64. 15 P. BENEDEK 2000, 443. 16 DOMOKOS 1979, 130. - A felsoroltakból a fennmaradt példányok alapján ismert, hogy Emanuel Álvarez latin nyelvtanát a csíksomlyó Ferences-nyomda a 17. században kétszer is megjelentette, 1685-ban (RMK I. 1327a), valamint 1699-ben (RMK 1. 1536b, P. PAP 2009, 48). Lehetséges, hogy Cicero családi leveleit és az iskolai matematikai oktatást segítő abakusz számvetéstáblát is kiadták, ám 17. századi kiadású példányt e két nyomtatványból napjainkban nem ismerünk. Cicero családi leveleit a tipográfia 1702-ben megjelentette (RMK II. 2101), azonban korábbi kiadásra való utalás nincs a kötetben. 17 SÁVAI 1997, 348; 1682. január 1-jén kelt az az irat, amelyet Szebelébi Bertalan püspöki helynök, Delu Balázs Csík-, Gyergyó- és Kászonszék esperese, valamint P. Berzeviczi Lajos szentszéki jegyző írt alá. Ebben engedélyt kértek misekönyv kinyomtatására a csíksomlyói ferences tipográfia által. Az engedély kérése minden valószínűség szerint az 1685-ben megjelentetett Novae quaedam missae (RMK II. 1561b; MUCKENHAUPT 2010, CsSzM RMK Kat 92 ), illetve a Novae quaedam officia (RMK II. 156la; MUCKENHAUPT 2010, CsSzM RMK Kat 93 ) címen kiadott magyar és ferences szentek miséit tartalmazó liturgikus könyvekre vonatkozhatott. 18 BENEDEK 2000, 441. A Cautionale kinyomtatásának engedélyezését rögtön megkérte a Rómában székelő ferences rend egyetemes generálisától, Jacabus f Spinetulotól. A jóváhagyó iratot, amelyet 1675. május 24-én Rómában állítottak ki, nyomtatásban is közreadta az énekeskönyve elején (RMK I. 1188 ***ia). 19 RMK I. 1188 **4b 20 KARÁCSONYI 1922-24, II. 245. 105
