Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Rokaly József: Dr. Jakab Antal kötődése a gyergyószentmiklósi gimnáziumhoz

szorgalmazták. 1919-ben az új hatalomra a tisztviselők nem esküdtek fel, ezért elbocsátották őket. A bíróságokon 1921-től románul tárgyalták az ügyeket. A nyilvános helyeken megjelentek a feliratok: „Csak románul szabad beszélni.” Megkezdődtek a román telepítések, különösen a nyugati határ mentén és a Székelyföldön. Az 1921-es földreform megszüntette a magyar földbirtokosság nagy részét is. 1924-től tíz megyében hoztak létre ún. „kultúrzónát", ahol az állami iskolákban regáti tanítókat helyeztek el 50 %-kal magasabb fizetéssel, amit 10 hektár letelepedési birtok egészített ki. Az asszimiláció fő eszközének ugyanis az iskolát szánták. A magyar nyelvű oktatás 1919 után gyakorlatilag a felekezeti iskolákba szorult vissza. A magyar gyermekek jelentős százaléka így román tannyelvű iskolákba volt kénytelen járni, ahová egyébként a Székelyföldön származást kutató névelemzés alapján is kényszerítették őket. Az óvodák tannyelve - hivatalos kimutatás szerint - mindenhol a román volt.7

A középfokú oktatásban még rosszabb volt a helyzet. Az 1930/31-es tanévben 23 magyar nyelvű, alapítványi vagyonuktól megfosztott felekezeti polgári iskola, 17 líceum, 7 tanítóképző, 4 felsőkereskedelmi és 4 gazdasági téli iskola működött. Ez mintegy 50 %-os csökkenést mutat az 1918-as évhez képest, amikor csak a felekezetieket számítva 116 magyar tannyelvű középiskolát tartottak számon. Az 1925-ben hozott ún. magánoktatási törvény előírta, hogy nemcsak a román nyelvet, hanem a történelmet, a földrajzot, az alkotmánytant is románul kell tanítani az iskolákban. A líceumot végzetteknek románul kellett érettségizni olyan bizottságok előtt, melyeknek tagjait más iskolák román tanári karából nevezték ki, ami azzal járt, hogy a vizsgázók többsége megbukott. A kis számban érettségizett magyar fiatalok továbbtanulása még nagyobb nehézségekbe ütközött. A kolozsvári román egyetemre például az évente felvett mintegy 2500 hallgató közül csupán 300 volt magyar, de azok közül is csak kevesen tudták elvégezni tanulmányaikat. Az első tíz évben összesen 304-en kaptak oklevelet, ami az összes diplomások 6-7 %-át tette ki.8

Az 1908-ban alapított egykori Gyergyószentmiklósi Magyar Királyi Állami Főgimnázium az 1919/20-as tanévtől felvette a Liceul Sfântul Nicolai nevet. Az 1923/24-es tanévtől a líceum koedukációs intézmény lett. Nagyon sok románt hoztak ide a Balkánról, bentlakást, kosztot, egyenruhát stb. biztosítva számukra azzal a kötelezettséggel, hogy az iskola elvégzése után visszatérnek Bulgáriába, Szerbiába, Albániába stb., s ott népük felemelésén fáradoznak. Nyolc-tíz balkáni román is volt egy-egy osztályban.9 1925/26-ban már a líceum VIII. osztálya is működött (a

III. és IV. osztályok párhuzamosak voltak). Az iskolának 254 tanulója és 17 tanára volt. Az 1926/27-es tanévtől a líceum egyetlen sor osztállyal (I—VIII), csak román nyelven működött. A tanév rendszerint szeptember 1-5. között kezdődött, és a következő év május 25-30. között fejeződött be. Azt is tudjuk, hogy a Gimnázium (majd Líceum) tantestülete, megalapításától kezdve száz éven át, soha nem volt teljes az oktatási terv követelményeként, ezért a meglévő tanárok egy része minden évben katedrán felüli óraszámban tanított (összesített- vagy pluszóra formájában).Úgyszintén már 1923/24-tőI helyettes tanerőket is alkalmaztak, akik nem mindig rendelkeztek az általuk leadott tantárgy tanításának megfelelő képzettséggel. A magyar tanulók számára az 1925/26-os tanévtől kezdve rendszeresítették a heti előírt óraszám feletti 3 órai „román nyelven való társalgásat (conversaţie ín limba română), hogy ledolgozhassák „hátrányukat” a románokkal szemben. A (magán) látogatás nélküli vizsgákat két vizsgaidőszakban bonyolították le január 25.-február 5., és egy évvégi vizsgaidőszakban június 10-27. között (írásbeli és szóbeli vizsgákkal). Egy tanuló évi költsége a bentlakásban 8500 lejre emelkedett. Az állam 500 lejes ösztöndíjat adott 30 tanulónak, összesen 150.000 lej értékben (1925/26). Ennek ellenére ezek az ösztöndíjak nem biztosíthatták a nagyszámú rászoruló gyermek mindenike számára a gondtalan tanulási lehetőségeket. Az iskola költségvetését 3-480.400 lejre emelték.10

1926/27-ben a tanulók létszáma 323 (kimaradt 38) volt, és 15 tanár tanított.11

Az 1926/27-es tanévtől a tanév szerkezete is változott: az iskolai év szeptember 1-jétől a következő év június 24-ig tartott, és évharmadokra oszlott. I. évharmad: szeptember 16.-december 10. II. évharmad: december 11.-március 15. III. évharmad: március 16,-június 24. Szeptember

7 ERDÉLY TÖRTÉNETE 1987, 1745-1746.

8 ERDÉLY TÖRTÉNETE 1987, 1746.

9 Blénessy Jenő, 92 éves, Gyergyószentmiklós, Miron Cristea u. 8/I1I/16. sz. alatti lakos adatközlése alapján;

ROKALY 2008, 26, 29.

10 ROKALY 2008, 30.

11 GylskLvt ADATOK...; ROKALY 2008, 30.

ROKALYJÓZSEF_______________________________________________________________________

310