Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)

Történelem - Mukenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár”-gyűjteményének történeti kötései

MUCKENHA UPT ERZSÉBET

de külső megrendelésre is dolgoztak. Ebben az időszakban gyarapodott a díszítőszerszámok száma, és késő reneszánsz, átmeneti stílusú, valamint legyezőmintás kötések készültek. A 18. században részben folytatják az előző periódus stílusát, ezután a század közepétől stílusváltás állt be, újabb, barokk, majd rokokó mintás bélyegzőkkel gazdagították a készletet. Virágkorát a műhely a 17-18. században érte el. Ezt követően a nyomda és a könyvkötő műhely életében a hanyatlás korszaka következik, a kolostor kompáktorai a könyveket főleg egyszerű és olcsóbb egész- vagy félbőr-, ill. brokátpapírba vagy dúcnyomású színes papírba kötötték be. A műhely első periódusáról 2002-ben közöltünk tanulmányt.96

Az RMK-állományban két kötés a 17. század utolsó negyedében, a műhely 1676 utáni periódusában készült. Nádasdi János (I6l3/l6l4-l679) jezsuita Seraphimis divini amoris c. Prágában 1666-ban nyomtatott művének 17. századi kötését csupán két bélyegző díszíti: apró virág (vagy levél) az átlókból kialakított mezőkben és a centrumot hangsúlyozó feliratos lemez.97 (11. ábra, I. lemez, 12. ábra, k bélyegző)

A magyar és ferences szentek saját miséit is tartalmazó Nova quaedam officia c. l685-i csíki liturgikus könyv kötése szélén magyar típusú akantuszos-palmetta fut körbe.98 A motívum a 17. század elejétől kezdődően az erdélyi kötések kedvelt ornamense, sokszor a németes palmettás görgető kíséretében keretezi a késő reneszánsz táblákat.99 Ez a magyaros reneszánsz hatású minta a 17. századi erdélyi fafaragványok, selyemhímzések, később a népi varrottasok egyik gyakori díszítőeleme.100 A középmezőben olyan gótikus palmettás bélyegző látható, amely a bécsi műhelyek101 és a bécsi típusú kötések102 jellegzetes motívuma (12. ábra, h bélyegző). Olykor gótikus rozettával tölti ki a Somlyói kötések középmezőjét, egészen a 18. század közepéig.103

Két átmeneti reneszánsz-barokk stílusú Somlyói kötés szignált.104

A kászonfelsőfalvi születésű Lukács Mihály (1678-1730) csíki plébános, főesperes és apostoli főjegyző Albumának csíksomlyói bőrkötéséből emelték ki restaurálása során a csíkszentgyörgyi Illyés András erdélyi püspök 1692-ben és 1694-ben Bécsben kiadott prédikációs művének, valamint a szentek életéről írt munkájának töredékeit.105 A latin és magyar nyelvű kéziratos Album (1726-1814) Lukács Mihály önéletrajzát és vagyonának összeírását tartalmazza. Az 1725. évi végrendelete szerint javainak jelentős részét a ferencesek által vezetett csíksomlyói gimnáziumnak adományozta szeminárium létesítése céljából, könyveit pedig a gyulafehérvári káptalan gondozására bízta.106 Ezzel megalapította a csíksomlyói bentlakást, és tettével a csíki székelység oktatástörténetében örökre fennmaradó érdemeket szerzett.

Az RMK-töredékeket hordozó Album kötésének tábláit két különböző németes palmettás görgető díszíti,107 középen IHS- és Mária-monogram látható sugaras, szívidomos mezőben, a sarkokon egy-egy dupla liliom. Az egyik palmettás görgetőt RVDO.//L.//PIS.-név szignálja108 (11. ábra, 1-2. görgető, 12. ábra, c-d és i bélyegző). Az igazi német reneszánsz kötéseken főleg a figurális görgetőket és lemezeket szignálják. Ezzel szemben a 17. századi erdélyi kötéseken a növényi díszítésű görgetők szignálása több műhelynél is előfordul.109 A Somlyói kötéseken a fenti

96 MUCKENHAUPT 2002, 341-359.

97 Rajta Kempis Tamás De imitatione Christi című művéből vett Vanitas//V anitatvm// et Omnia// Vanitas// Praeter// Amant// Devm-idézet olvasható. (CsSzM RMK-Kat 81 = RMK III 2360. lelzete: ltsz. 1021.)

98 KATALÓGUS 2007,11.-7.; CsSzM RMK-Kat 92. Jelzete: ltsz. 339.

99 TOLNAI 1939,264,4. kép; SZENTIMREI1974,29-30; MUCKENHAUPT 2002,358-359,8. és 9- ábra; KATALÓGUS 2007, 50-51, V-l„ 53-54, V-5.

100 BALOGH 1957, 17-19; BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL 1991, 598, 603; BALOGH 1998, 155-157; F. HALAY, SZENTIMREI 1997, 46-49; BARDOLY 2001,84, 84. sz.

101 HOLTER 1977, Tafel 4-8, 12-15, 17, 18, 20, 21.

102 MUCKENHAUPT 1999, 64, II. 51., 75. kép.

103 MUCKENHAUPT 2002, 359, 9. ábra.

104 CsSzM RMK-Kat 103,110.

105 RMK III 3724 és 3864 = CsSzM RMK-Kat 103, 112. Jelzetei: T 139, T 140.

106 ANTAL 1994, 126; BÁNDI 1896,7-14.

107 Mindkét szerszám a múzeum gyűjteményében található, jelzetei: ltsz. 110 és 112. Leírás és ábra: MUCKENHAUPT 2002, 355-357, 1., 5. ábra; KATALÓGUS 2007, 51-52, V-la.; Ltsz. 112: MUCKENHAUPT 2002, 355-356, 3. és 6. ábra; KATALÓGUS 2007, 53, V-3a.

108 Ltsz. 110.

109 Például a CsSzM-ban a 850. (B. C. vagy B. G.), az 1901. (M. G.), a 3928. (B. C. vagy B. G. és M. G.) leltárszámú kötéseken, amelyek mind ugyanazon erdélyi műhelyből kerültek ki.

236