Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES vezetőiket: papjukat, Csegezi Lászlót és a nála oltalmat remélő, rejtegetett honvéd vendégeit, kiadták az őket kereső császári hóhéroknak. A székelyszentmihályi vértanukról van szó! Szerencséje volt a martonosi földbirtokos fiának, ifj. Gállfy Mihálynak, aki alispán és országos ügyvéd, az udvarhelyi márciusi forradalmi események tudósítója, akit éppen ezért a forradalmi lazító tevékenységéért kerestek, megszabadult a lincselésnél aljasabb halálrakínzástól saját ügyességének és segítőtársainak köszönhetően.67 Ugyancsak ez a Gálffy Mihály nem szűnt meg az önkényuralom ellen harcba szállni. A Makk-féle összesküvés szervezői tevékenységéért, ami felségárulási bűnnek minősült a császáriak előtt, kötél általi halálra ítélték, és 1954. március 10-én, a marosvásárhelyi Postaréten társaival, a bágyi Török Jánossal, a nagyváradi Horváth Károllyal együtt, martírumot szenvedtek. A Gálffy család másik tagját, Rózát, Mihály lánytestvérét, Török János ref. tanár nejét, a nők körében végzett forradalmi tevékenységéért 12 évi fegyházra ítélték, amelyből négyévi súlyos börtönt elszenvedett.68 Az 1849-i martonosi események cselekvő és szenvedő alanya volt az újszekelyi földbirtokos, Kovács Imre, aki szintén a Gálffy családból nősült (Mária), s az apósánál keresett menedéket, csodával határos módon szabadult meg a Szentmihályon hőbörgő martaló- cok kezére játszó martonosiak „hálájától ”.69 Gálffy sógorát, a keresztúri Bereczky Ferencet, (Gálffyné, B. Kata bátyját) úgy összevagdalta a császáriak vezette felbőszített horda, hogy belehalt sebeibe, és aztán Martonosban temették el a Gálffyak temetőjében. János, András fia, az 1848-1849-es szabadságharc diákból lett Kossuth-huszárja a forradalom leverése után fogságba került, ahol 1850-ben kiszenvedett.70 A székely vértanuk kevésbé ismert alakja a firtosmartonosi Vas Miklós, aki 1848-ban a szentábrahámi ifjakat oktatta fegyverforgatásra. Síremlékét Szentábrahámon, a Vas-réten kegyelettel ápolják a szentábrahámiak. Egyoldalúnak látszana a múltidézésünk, ha megfeledkeznénk Petőfi Sándor szabadságharcos költőnk martonosi tisztiszolgájáról. A család máig féltve őrzi a szent hagyományt, hogy elődjük, Gáspár Gergely szemtanúja volt bálványozott gazdája, Petőfi Sándor fehéregyházi elestének.71 A 19. század fordulóján Firtosmartonoson is történtek változások. Nem a megtévedt Kiss Mózes kántortanítónak és a „köböl búzáért” árulóvá lett Andrásy Samu földbirtokosnak köszönhetően, mert a falu kiizzadta magából ezt a fekélyt. Igaz, hogy egy félévszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a közösség önmagára találjon. A mozgékony altalajéi, suvadásos martos Martonosban „a talaj szakérten vizsgálatának megtétele után Pákei Lajos építészmérnök tervei alapján és Fekete Benjamin vállalkozásában 1906-ban felépült a 20. század templomépítészetének új stílusában Martonos immár negyedik temploma. ” Katona Ferenc esperes-lelkész kiszabadul a szűk iskolaterem börtönéből és ezután az új templom magas szószékéről szélesebb távlatok felé irányítja hívei figyelmét. A Gálffyak jelenkori nemzedékének képviselője is a helyzet magaslatán áll, mert ő Katona tiszteletes úr világi harcos társa volt a nemzetmegtartó hit hajlékának felépítésében.72 73 74 75 1908-ban bejegyzett ifjúsági olvasó egyletük működött Katona Ferenc lelkész vezetésével. Volt, amit pótoljanak a nemzeti öntudat ébresztése terén. 1923-ban az EKT közvetítette miniszteri rendeletre a Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletté lépett elő az olvasókör, és az első világháborti áldozatainak emlékművet emelt Firtosmartonoson a húszas évek végén (1927). A márványoszlop7^ felavatásán az ifjúsági dalárda énekelt. 4 Firtosmartonoson a gazdasági társulásnak, az összefogásnak egy ritka formáját, a termény megőrzésnek és az értékesítésnek abban az időben figyelemreméltó formájával találkozunk. A firtosmartonosi gazdák közös magtárat létesítettek 1882-ben.78 67 MOLNÁR 2000, 195-237. 68 KÁROLYI 1975, 218. 69 MOLNÁR 2000, 184-186. 70 PÁLMAI 1900, 75-78. 71 MOLNÁR 2000, 190-191. 72 Gálffy Pál egyházközségi gondnok - DIMÉNY 1997, 8; a gondnok elődje: Martonosi Gálffy Sándor, alkirálvbíró a Székely keresztúri Unitárius Gimnázium felügyelő gondnoka, 1854-1871. SÁNDOR 1896,147. 73 Világháborús hősök emlékművét a helyi Gáspár Ferenc kőfaragó, a Petőfi hagyományt őrző család sarja, készített; az I. vh. 35 áldozatának és később a II. vh. 21 áldozatának neveit a farkaslaki Bálint Antallal vésették be - közli Gáspár Kálmán Zsigmond, sz.1922. 74 GYERŐ 2000, 67, 76. 75 MIKLÓSSY 1976, 94-96, idézetek a Csíki Lapokból, 1896. 80
