Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES Székely Nép, Udvarhelyi Híradó, Székelykeresztúr, Csíki Lapok, Gyergyó stb. lapok.7 8 A tanulmányrészlet bemutatja a keresztúri vásárok folyamatosságát a tárgyalt időben és az állattenyésztés fajfeljavításáért folytatott sikeres küzdelmet. Sok ellentmondásba ütközött a nagyobb termelékenységű fajták meghonosítása. Ugrón Zoltán fiatfalvi földbirtokos, országgyűlési képviselő az erdélyi magyarfajta mellett kardoskodik a hatóságok nyugati fajták erőltetésével szemben. Azzal érvel, hogy „a népies erdélyi-magyar tenyésztés a jó igásökör árak mellett egyetlen rentábilis ág, addig a tejprodukciót Udvarhely vármegyében 17 tej szövetkezet közül 14 szünetelve képviseli jelenben.® Az 1911 -i (február 28-i és március 1-jei) keresztúri kiállításon és vásáron még a hagyományos erdélyi fajták győznek a Szentkirályi Ferenc gagyi földbirtokos elnökölte 9 tagú zsűri döntései szerint. Figyelemre méltó az a tény, hogy a kistenyésztők együtt versenyeznek a földbirtokosokkal. A keresztúriak vezetnek hárommal, utánuk következik számbelileg a két újszékelyi és az egy fiatfalvi kistenyésztő.9 A községi bikák díjazásánál megfigyelhetjük, hogy a közvetlen Keresztúr közeliek: Alsóboldogfalva, Betfalva és Újszékely mellett, a távolabbi Szentábrahám, Medesér és Székelyszent- mihály következik. Ez a fajállatenyésztők körének a kiszélesedésére mutat. „Az Udvarhely vármegyei Gazdasági Egyesület az állattenyésztés fellendítése érdekében rendezte őszi kiállítását ETÉDEN1913■ október 12-én. "10 11 A kirendeltség először a fehér erdélyi magyar fajta javítását támogatta, de 1913-ra eldőlt Háromszéken is, hogy a nyugati pirostarka fajták tenyésztése felé kell buzdítsa a székely gazdatársadalmat. A század második évtizedében rátértek a gazdák az új útra, tenyészteni kezdték a nyugati fajta marhákat. Gondosan felügyeltek a fajtisztaságra. Ezt a külföldről behozott tenyészállatok beszerzésével és a gazdakörökön útján való kedvezményes hozzájuttatással támogatta a magyar állam. „Keresztár és vidéke marhatenyészete a legfejlettebb vidékével, Medgyessel egy rangra került. "l 1 „Az itt kiállított állatokat felvásárolták és szállították: Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Csehországba, Görögországba, Palesztinába, Egyiptomba. ”12 Az apaállatok tenyésztésében elért kimagasló eredményeikért jutalomban részesültek az országos állattenyésztő alaptól: Patakfalvi József, Kiss János, Kovács Mózes és még sok más társa. A Rozmann-ügy sok állattenyésztőt csődbe jutatott, de a vidék gazdáinak többsége kilábalta a szélhámosság és a nagy gazdasági válság (1929-1933) okozta veszteségeket. A négyévi észak-erdélyi magyar államiság fellendülést hozott a vidék gazdasági és kulturális életében egyaránt. A keresztúri vásárokat mintabemutatókká rangosították, és helyben tartott szakelőadásokkal emelték a gazdák szakmai tudásának színvonalát. Kiemelendő az 1942-i mintavásár. „A visszatérés után a magyar kormányzat is a fejlett fokú anyaországbeli állatokkal kívánja felfrissíteni az idevaló marhaállományt. Emellett magasabb igényekkel bíráló szakértelem Keresztár 56db. apaállatból 17-eta legelső vonalba állított. Fodor Samu és György János, állatait a pesti kiállításra méltónak ítélték (1942). Régebben az apaállatok a birtokosság, azután a községek, majd a községben alakult csoportok tulajdonában voltak, legújabban a vármegye tulajdonába jutottak, s maga a vármegye osztja ki az egyes községeknek, ahol csak az állatok fenntartása terheli a csoportokat. A vármegye részére legújabban az alábbi tenyésztő gazdák adtak el apaállatokat: Fodor Sándor, Györfi Domokos, Kovács Mózes Zs., Barabás János, Major János. Az 1942. évben Patakfalvi Lajostól (2 drb.), Farkas Kár oly tói, Patakfalvi Józseftől vásároltak az egyes községek kiválóbb bikákat. ”13 A sertésállomány feljavításával is komolyan foglalkoztak a keresztúriak. A lótenyésztés a megfelelő legelőt hiányolta, de e téren is születtek kimagasló eredmények. „Kiss ZS. János több ízben részesült díjazásban a szép formát mutató anyakancái után. ” Sem a keresztúri állatkiállítások, 7 RÓTH 2008, 155-199. 8 UGRÓN 1910, 390. 9 A KERESZTÚRI..., 10. 10 ŐSZI ÁLLAT-DÍJAZÁS..., 42. 11 ORBÁN 1943, 222. 12 ORBÁN 1943,223. 13 ORBÁN 1943, 223. 62
