Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
SZÖVETKEZETEK A GAGY-VIZE MENTÉN... Az alakuláskor készített jegyzék szerint a társaság célja nem a profit, a haszonszerzés, hanem a tagok védelme a termelt kukorica piaci árhullámzásokkal és nagy kereskedői konkurenciával szemben. A közösen meghatározott áron értékesítették terményüket, a legelőnyösebb piaci áron, és uzsorakamat-mentesen kölcsönözhettek a falubeli rászorulóknak vetőmag és élelmezési szükség kielégítése céljára. Nem egyedi ez a kezdeményezés. A szomszédos Nagymedeséren és Csehétfalván is találkoztunk hasonlóval. Itt eredeti indítvány az, hogy a gabonájuk értékesítésének piaci védelmére is gondoltak, amikor csak a társulás által meghatároztt áron engedélyezték a fölös gabonakészletük eladását. A faluban működött a Gazdakör. Nagy Ferenc tanítóra emlékezik a fenti adatközlő, aki az iskolában és a gazdaköri tanfolyamon tanulta a gyümölcsoltást. Az etédi születésű Gálfi Ferenc tanító76 77 78 is folytatta a gazdatanfolyamokon a falusiak mezőgazdasági ismereteinek gyarapítását. A sikertelen gátépítés és egy nem egészen tiszta vízvezeték-építésügy tartózkodóvá tette a falu lakosságát az új dolgokkal szemben. Kezdetben a kukorica vetőgéptől és a kapagéptől is idegenkedtek a martonosiak, de egy pár kezdeményezésre kész gazda: Vas Árpád, Pál Domokos és Vas Mihály megrendelésére Eresei Ferenc kovács lemásolt a Segesvár vidékén látott gépekből egy-egy példányt, és elkezdték használni a faluban. Az EMGE-től kapott búzarosta és a csávázó hamarabb meghonosodott. A gépszín a régi szövetkezet épületéhez toldott raktár volt. A napraforgó termesztés hasznáról hamarabb meggyőződtek az emberek a rövid magyar időben. Énlakán, Bálint Gáspár és Raffai Gáspár olajmalmában kész étolajat és a melléktermék pogácsát kapták vissza kedvező vám fizetése ellenében. A tejcsarnok a Kerekes Vas Ferenc egykori műhelyében indult el. Nagy János és leánya Margit mérték be a tejet, és végezték a lefelezést. Rokkant Vasjános hajtotta a vajköpülő hordót. A Kerekes özvegye készítette a vajat, és ő formázta 2 kg-os mintákba. A visszamaradt savót minden tejtermelő gazda az állataival etette fel. A keresztúri vajgyár beindulása után odaszállították a tejszínt. A tej szövetkezet elnöke Nagy János volt sokáig. Őt követte Vas Albert. A Hangya Szövetkezet Török Elek lelkész irányítása alatt (1940-es évek) virágzott. Akkor épült a mai bolt épülete Vas Antal boltossága idején. 8 AII. világháborút követő időben Vass Demeter Ferenc (sz. 1910) volt a boltkezelő és a fogyasztási szövetkezet egyik vezetője. A Gagy pataka forrásvidékén található Énlaka neve is szerepel abban a felsorolásban, amelyik megemlíti 1907-ben azokat az Udvarhely megyei falvakat, ahol már megkezdődtek a gazdaköri mezőgazdasági előadások.79 Szávai Márton80 (14. ábra) szóbeli közlései és az általa megőrzött közbirtokossági jegyzőkönyvtömb (15. ábra) is alátámasztják, hogy a legendás Firtos hegyvonulat lábánál meghúzódó faluban eleven művelődési mozgalom és kooperáción alapuló gazdasági élet zajlott a huszadik század első felében. Az első hasznos bejegyzés 1906. február 12-én azt rögzíti, hogy az énlaki Közbirtokosság 300 Koronát kölcsönöz a tejszövetkezet részére. Az 1921. március 1-jei határozatból megtudjuk, hogy a közbirtokosság 1 öl tűzifát ígér a fogyasztási szövetkezetnek. Az 1923- március 1-jei határozat közli, hogy a közbirtokosság, a tejszövetkezet, és a Hangya szövetkezet adja kölcsön a falu állattartó közösségének a svájci „piros” fajbika megvásárlásához szükséges összeget. 1925. október 25-i közbirtokossági gyűlésen felvetődik a Fülöp Mihály melletti eladó teleknek a Hangya szövetkezet számára való megvásárlásának kérdése. A fenti adatok igazolják, hogy léteznek és működnek az említett szövetkezeti és társulási formák, és ezek kooperálnak az egész település javára, előrehaladására. Ugyanezt a jelenséget figyelhettük meg Firtosváralja vizsgálatánál is. A gazdakör nemcsak helyben, a téli ezüstkalászos tanfolyamokon tanította és ösztönözte a gazdákat a jobb és bőségesebb termelésre, de a székelykeresztúri aranykalászos gazdai oklevél megszerzésére is biztatta a fiatalokat. Jánosi Jenő és Fülöp Ferenc (+) és József (+) végezték el a keresztúri két éves iskolát. A Hhangya szövetkezetnek 30 évig volt ügyvezető elnöke Bíró Balázs. Boltkezelők voltak: 76 Vass Imre adatközlő, szabó mester, sz. 1929. Martonos, 17. Gálfi Ferenc 1919-1986, élettársa az adatközlőnk: Gáspár Ilona sz. 1925-ben Eteden. 77 Firtosmartonosi szövetkezet, 1936, IN APÁINK ARCA 2009, 137. 78 Vas Antal sz. 1879., Székelyföld írásban és képben, 1941. 79 BALÁZSI 1995, 37. 80 Adatközlőm Szávai Márton ny. tanító sz.1929. aug. 13. Etéden, 1958-tól Énlakán él családjával a 91. számú kies hajlékában, és még itt tevékenykedik a falu népe javára, nyugdíjas tanítói minőségében is. 81
