Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Gagy-vize mentén és Székelykeresztúr környékén a 20. század első felében
BALÁZSI DÉNES András református állami tanítóval töltik be ideiglenesen az énekvezéri tisztet, hogy aztán az állami tanítói állásba felvett Fazakas Péterrel kössenek ismét csak énekvezéri szerződést. A második világháború alatt és utána Török Árpád állami tanítót választják meg kántornak. Az egyházközség világi vezetőinek élén álltak a következő gondnokok: id. Dimény Mózes, ifj. Dimény József, P. Buzogány Sámuel, Lőrinczi Mózes, Murvai Mózes (a Murvai család egyházi főtanácsost adott az unit. egyháznak, és állandó bőkezű adakozóit is tisztelik bennük a helyiek), és Menyhárt Béla k. Amint láttuk, az impériumváltás terhei mellett: az egyházi birtokok kisajátítása (Nagybuni határban található földek), a kántori lakás lefoglalása a román csendőrség számára 1923-ban (1941-ben problémát jelent az is, hogy Pasca görög katolikus lelkész kántori lakás bérleti kérését nem fogadhatja el a keblitanács, mert énekvezér választás előtt állnak), a gyakori lelkész elhalálozások után egy építőbb jellegű korszak köszöntötte az újszékelyieket Máthé Sándor lelkészsége alatt, bár ez az időszak sem volt mentes a zaklatásoktól, amint azt a fentiekben is láthattuk. Nézzük, mit örökölt Máthé Sándor az elődeitől szövetkezeti téren. A két Raffaj lelkészen kívül még megtaláljuk Raffaj Károly nevét a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium történetében.41 Nem véletlen az, hogy 1930-ban, amikor a Székelykeresztúri Főgimnázium léte forgott kockán az újszkelyi U. E. K. keblitanácsa határozattal támogatja az intézet meglévő állapotának fenntartását. Raffaj Domokos idejében Újszékelyen is, mint a Gagy-menti Martonoson, vagy a Konyhapatak-parti (Nyikó-menti) Csehétfalván a Magtáralap közösségi és kölcsönös segítségi rendszer működött, amelyet a szövetkezeti eszme korai megnyilvánulási formájának tekinthetünk. Amint már a Martonosi Törökbúza Magtár működési alapszabályában is olvashattunk, itt is az önkéntesség elvére építenek, és a tagságot az a szándék vezérli, hogy a szegény eklézsia fenntartását segítsék (7. ábra).42 43 Az egyházközség minden új lelkésze felújítatja a kebli tanáccsal ezt a szándéknyilatkozatot: „ Tiszt. Máthé Sándor lelkész ecseteli az egyházközség szegény anyagi helyzetét, és beszédében odairányítja a figyelmet, hogy ezen csak egy magtár alap létesítésével lehetne segíteni, mely magtár alapot úgy véli megvalósítani, hogy törökbúza kepe szedése alkalmával egyidejűleg erre a célra gyűjtést indítsanak, és ki-ki a tehetsége szerint hozzájárulna... ”, a válasz határozat pozitív: „A Keblitanács nagy többsége örömmel karolja fel az eszmét, és megbízza a gondnok-egyházfiakat, hogy kepeszedés alkalmával minden kepefizetőt szólítsanak fel a magtáralap ajándékozására. "Magtárkezelőnek P. Buzogány Domokost választják. Ha csak a fent közölt adatoknál maradnánk, azt mondhatnánk, hogy jó ötlet egy közösségi intézmény fenntartására, de hol itt ebben a tagok egymásközti kölcsönös megsegítésének lehetősége? Ezt egyfelől a megteremtett közös alap működtetésén keresztül az egyháztagok közteherviselésének könnyítésében látjuk, másfelől pedig a Magtáralap kezelésének gyakorlatában valósul meg az egyének megsegítése, amikor a természetben a kukoricát vagy az értékesítése folyamán bevételezett pénzt kedvezményes áron, kölcsön formájában folyósítják a kérvényező tagságnak. Az egyházközség pénztárnaplója pontos tükre ennek a tevékenységnek. A rendes, évi közgyűléseken felolvasott lelkészi jelentések meghallgatása és elfogadása alkalmával, és az esperesi vizsgálószéki ellenőrzések nyilvánossága előtt folyik az adatok megvitatása és hitelesítése. A Magtáralap működési gyakorlatára világítanak rá a következő idézetek: „...a kukoricát X % megfizetése ellenében fejtesse le és az értékesítést egy pár keblitanácsossal való értekezlet és a körülményeknek megfelelően az egyházközség érdekét tartva szem előtt, a legjobb belátásuk szerint értékesítsék. ” Az egyházközség tagjai szükségleteinek kielégítését szolgálja az igényelt kölcsönök folyósítása. „Közgyűlés úgy határoz, hogy a meglévő tartalék pénzkészlet az egyháztagoknak szükségeltető kölcsön képpen két megbízható egyén kezessége mellett legnagyobb 2000 lei összegben helyezze el (8. ábra).A rendelkezésünkre álló pénztárnaplókban a következő bejegyzéseket találtuk a Magtáralapnál bejegyzett műveletekről: 1. 1913. évi pénzmaradvány címen átjött 210 K 95 fill. Bevétel 1. Mátéfi Sándornak kötvényre adtunk 90 K Kiadás 41 Sándor János az iskola felügyelő-gondnokai közt felsorolja: 15. s. sz. Új-székelyi Raffaj Károlyt 1890-1894. 42 Űjszékelyi Unitárius Egyház Jegyzőkönyv tömbje, 1914. január 24., 1926. október 3I. 43 Űjszékelyi Unitárius Egyház Jegyzőkönyv tömbje, 341-342, 1940. márc.22. - 4. sz. Hat. és 5. sz. Hat. 72
