Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Természettudományok - Gáliczy Judit–Andrea Vargová–Sándor Viktor–Kilár Ferenc–Miklóssy Ildikó–Ábrahám Beáta–Lányi Szabolcs: Rákos sejtekbe történő transzferrinen alapuló hatóanyag-bejuttatás
RÁKOS SEJTEKBE TÖRTÉNŐ TRANSZFERRINEN ALAPULÓ HATÓANYAG-BEJUTTATÁS Gálicza Judit, Andrea Vargová, Sándor Viktor, Kilár Ferenc, Miklóssy Ildikó, Ábrahám Beáta, Lányi Szabolcs ■ Bevezető Az ember és a magasabb rendű szervezetek számára a vas szelektív felvétele és szállítása kitüntetett fontossággal bír. A vas felvétele a táplálékból +2 oxidációs formában, aktív transzporttal történik. Ezt követően a felvett vasat egy speciális enzim, a ferroxidáz +3 vegyértékűvé alakítja, amely így könnyen bekerül a szervezet vaskörforgalmába. Az így szállított vas nagy része a hemoglobin szintézisére használódik fel.1 A vas ionok szállítása a felszívódás vagy a tárolás helyéről a felhasználás helyére egy speciális fehérje, a transzferrin (Tf) által valósul meg. A vas(III)-ionok a transzferrin speciálisan erre a célra kialakult kötőhelyeihez kapcsolódnak. A vas-ionok kötődése által kialakul egy konformációbeli változás, ami képessé teszi a most már vassal telített fehérjét, hogy egy, a sejtmembrán felületén elhelyezkedő receptorhoz, a transzferrin receptorhoz (TfR) kapcsolódjon. Az így kialakult Tf-TfR komplex receptor-mediáltendocitózissal internalizálódik, bejut a sejtbe, ahol a vas redukciója és a kötési hely protonálódása révén elveszíti a vastartalmát, majd ismét visszajut a sejt felszínére. Egy transzferrin molekula megközelítőleg száz ilyen ciklusban vehet részt élettartama során.2 A transzferrin, mint transzportfehérje több kutatás témája volt, mint terápiás anyagok szállítására alkalmas fehérje, illetve maga a Tf-TfR transzport rendszer. Ez a cikk egy kisebb összefoglalót próbál nyújtani a transzferrin, mint transzportfehérje terápiás céllal való alkalmazásáról, illetve a még benne rejlő lehetőségről. ■ A téma elméleti hátterének általános ismertetése Humán szérum transzferrin A humán szérum transzferrin szintézisét elsősorban a májban lévő hepatociták végzik, koncentrációja a plazmában -2.5 mg/ml, azonban ennek a Tf mennyiségnek csak a 30%-a van vassal telítve.3 A humán szérum transzferrin egy -79,550 kDa molekulasúlyú glikoprotein. Szerkezetét tekintve egy 678 aminosav-szekvenciából álló fehérje, mely két egymástól térszerkezetileg elkülönülő, a polipeptidlánc N- (1-336) illetve C-terminális (337-678) részét magába foglaló lebenyből áll, melyek mindegyike két-két doménből, NI, Nil, CI, CII épül fel (1. ábra). A két lebeny szerkezetét, összetételét tekintve 40%-ban identikusnak mondható.4 1 KISS, GYURCSIK 2007. 2 GOMME ET AL. 2005, 267-273. 3 LEIBMAN, AISEN 1979, 1058-1065. 4 ADAMS ET AL. 2003, 6027-6033. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 481 -490. 481
