Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZET... A közigazgatási határok által kialakított körön belül a templom centrális helyet foglal el. Ez a jelen esettel is igazolható abban az esetben, ha a közigazgatási területnek a két falu területének összességét vesszük. Bartha Elek szerint a magaslatra épült templom vonzza a tekintetet, a közösség számára az őket körülvevő térben tájékozódási pontokat kínál, ezt nevezi „orientációs bázisnak”.56 Ezen állítást igazolja az a népnyelvi fordulat, ami a templomot szintén egyfajta kiindulási pontként tekinti: „amíg a templom tornyát látod, addig el item tévedhetsz”. A szenttel való kapcsolatteremtést elősegíti a templom berendezése, építési módja. A katolikus templomok díszítettsége, a képek dominanciája által jobban megragadható a szent.57 Nemcsak öncélú a kivitelezés, a díszítés, hanem ezek a beavatás feladatát látják el, „elviszik az embert az alaktól a valóságig, a templomtól az Isten képéig ”.58 A képek az esztétikán túl a hívő embert egy magasztosabb dimenzióba léptetik. Karcfalva és Csíkjenőfalva temploma már építése óta, a 15. századtól a község és a kezdetekben több település abszolút centruma volt. A templom építése a közösség elsődleges célja. A vallás, a hit az az erős késztetés, amely egy közösséget ilyen vállalkozásra indít és képessé is teszi annak tagjait a cél megvalósítására.59 A mai szakrális centrum építésének diakrón áttekintésére azért térek ki, mivel úgy vélem, mindegyik munkálat mögött ott van a cselekvő közösség, mely bizonyos igényeknek engedelmes- kedve bővítette, csinosította templomát. Az épület formája, kialakulása az adott kor emberére, faluközösségére, annak vallásgyakorlási módjára is utal.36 37 38 39 40 Karcfalva község Nagyboldogasszony temploma egyedülálló a környéken. Régészeti kutatások és feltárások folyamatban vannak. A ma is fennálló templom építését a 15. századra teszik.^1 Erre az időszakra utal az az 1796-ban talált küszöbkő, amelyes 1444-es évszám szerepel, de amelyet a tudományos kutatás nagy bánatára, a kőművesek befalaztak a templomfalba. A templomot egy 8-10 méter magas lőrésekkel és előbástyával ellátott várfal veszi körül, amelynek elsődleges építési célja az óvó, védő funkció volt. Menedékként szolgált a templom a települések lakói számára a török támadások idején. A hegyfok, amire a templom épült a hargitai helyek legutolsó nyúlványa.42 43 A 18. század elején már elkezdődő átépítésekről 1749-ben beszélnek először. A templom szentélye részben megmaradt 15. századi gótikus formájában. A régészeti vizsgálatok nagyon jelentősnek tartották a mennyezet bordáit, a záróköveket és a gyámköveket, de különösen a késő gót stílusú szentségtartó fülkét. Az átépítések során az egykori csúcsíves ablakokat barokk félkörívűvé tették. Lebontották a gótikus stílusú hajót, majd köveiből újraépítették az egész hajót lapos mennyezettel, két kereszthajóval, barokk ajtókkal, sőt még a csúcsíves diadalívet is félkörívesnek építették át.45 A templom tehát az újjáépítés során alapvetően barokk külsőt kapott, habár szakemberek szerint a szentély, a sekrestyeajtó megőrizte gótikus jellegét. A felújítások során meghagyták a várudvarban a várfal belső oldalán, fent, teljes épségében a lőrések előtt a fagerendákból összeállított és cseréppel fedett „vívófolyosóf. A templomban való viselkedés, a templomi helyhasználat a templom rendjének megnyilvánulása. Ennek diakrón vizsgálata arra enged következtetni, hogy változások történtek a templomi helyhasználattal kapcsolatban. Ami a mai napig változatlan maradt az a templom két település közötti megoszlásában érhető nyomon. Az épület elhelyezkedése a két falura merőlegesen van, így az oltár pontosan a két falu határánál helyezkedik el. A templomi ülésrend alapvető szabálya, hogy a jenőfalviak a jenőfalvi oldalra, míg a karcfalviak a karcfalvi oldalra kell üljenek. „Én nem tudnék alól ülni. Mikor vaegyszer oda ültem olyan rosszul éreztem magamot, mintha nem es otthon vónék." (Jéré Gizella közlése, Csíkjenőfalva) Bartha Elek szerint az ülésrend a falu társadalmának tükörképe.44 A Nagyboldogasszony egyházközségben a két faluhoz való elkülönülésen kívül az ülésrendet az határozta meg, hogy ki 36 BARTHA 2006, 105. 37 RIES 2003, 335. 38 RIES 2003, 335. 39 BARTHA 2006, 90. 40 KOVÁCS 2007, 21. 41 VÁMSZER 1977, 244-246. 42 VÁMSZER 2000, 137. 43 VÁMSZER 2000. 138-139. 44 BARTHA 2006, 110. 415
