Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Farkas Beáta: Szakrális térszerkezet a felcsíki Nagyboldogasszony egyházközségben
FARKAS BEÁTA ■ I. A vizsgált szakrális tér kialakulása A vizsgált szakrális terület határainak meghúzása, körvonalainak megrajzolása a történelem folyamán folyamatosan változott. Ennek elsődleges oka a templomépítések gyarapodása volt, aminek következtében csökkent a fíliák száma és zsugorodtak a nagy egyházközségek. A következőkben a mai Nagyboldogasszony egyházközség kialakulását járom körül, amely egyben a kutatási területem kirajzolódását is eredményezi. Karcfalva község természetföldrajzi elhelyezkedését tekintve a Felcsíki-medence nyugati peremén, az Északi-Hargita aljában fekszik, a Felcsíkra jellemző összetett füzértelepülések egyike. A települések keletkezése nincs egy eseményhez, egy konkrét időponthoz kötve. Nagyboldogasszony egyháza, amelyet már 1406-ban említenek, a korai századokban öt falu keresztényeit egyesítette: Karcfalva, Jenőfalva, Dánfalva, Oltfalva és Madaras.22 Madaras 1742-ben, Dánfalva és Oltfalva pedig 1914-1921 között vált le az egyházközségtől,23 tehát a Nagyboldogasszony egyház- községet 1921 óta Karcfalva ésjenőfalva alkotja. A Nagyboldogasszony egyházközség különválása ellenére voltak javak, amelyeket a négy falu: Madaras, Dánfalva, Karcfalva ésjenőfalva24 együtt használtak. A templom havasának, a Térkő-vagy Tarkő-havas, és annak jövedelmének használati rendjét szerződés szabályozta. Ez a havas ember- emlékezet óta a templom birtokában van. Ennek ügyében egy 1836-os pereskedés során a püspökség hozott döntést. E döntés szerint a havas jövedelmét évről évre ,/organdólag” a karcfalvi, jenőfalvi, dánfalvi és madarasi hívek kapták meg. Ez azért fontos, mert azokra a bizonyos negyedik évekre tevődnek az egyes települések nagyobb megvalósításai, építkezései, amikor éppen megkapták a havas jövedelmét. Példaként említeném a csíkmadarasi templom építését, amely anyagi alapját innen nyerte. Dolgozatom címében a Nagyboldogasszony egyházközség térszerkezetének vizsgálatát tűztem ki. A következő fejezetben az egyházközség szerkezetét kívánom bemutatni, ezzel is alátámasztva választásomat, miszerint két település tereinek vizsgálatára vállalkoztam. ■ II. A vizsgált szakrális tér szerkezete Jenőfalva és Karcfalva mind közigazgatásilag, mind pedig egyházi szempontból a mai napig együvé tartozik. Az egyházi összetartozást a leginkább az indokolja, hogy a két település közös templommal, temetővel, parókiával és hamarosan közös ravatalozóval rendelkezik, tehát szinte lehetetlen lenne elválasztani egymástól a két falut. Dolgozatom folyamán ki fogok mégis térni azokra az esetekre, azokra a vallási, egyházi eseményekre, amelyeken a jenőfalviság és a karcfal- viság jelentősen megnyilvánul. A vallás működése révén kialakulnak stabil térszerkezetek. A vallás megteremti és állandóan fenntartja, újratermeli azt a környezetet, amely létezési feltételeit biztosítja, ez által vallási térmo- delleket hoz létre.25 Egy térszerkezet, és ez az én kutatási területemre is elmondható, határvonalakból, csomópontokból és útvonalakból tevődik össze. Ezeket a fogalmakat Keményfi Róbert használja, aki szerint csak a tudat számára léteznek, mintegy mentális teret alkotnak és csupán az elmén keresztül állnak kapcsolatba a tér megfogható fizikai jellemzőivel.26 A vallásos ember számára az elsődleges térszervező elem maga a vallás. Az határozza meg azokat a helyeket, amelyek a személy mentális térképének részét képezik. A szimbólumokat és jelrendszereket mindenki saját vallásának megfelelően választja ki, hite és Istennel való találkozás élménye a vallás adta lehetőségek felhasználásával jut kifejezésre. Az egyes objektumok tehát nemcsak az istenit hordozzák magukban, hanem a vallását mélyen megélő emberek hitét is. Julien Ries beszél a tárgyak közvetítő erejéről, szerinte a homo religiosus az isteni tárgyakon keresztül „egy olyan láthatatlan hatalom 22 BENKŐ 1853, 37. 23 ENDES 1937, 339. 24 A fentebb leírt öt település helyett itt azért van csak négy, mert Dánfalva és Oltfalva összetartoztak. Oltfalva a mai dánfalvának csupán egy falurésze. 25 KEMÉNYFI 2002, 142. 26 KEMÉNYFI 2002, 138. 412
