Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Néprajz - Csergő Melinda: Írott levelek – elbeszélt történetek. Egy gyergyószárhegyi levélhagyaték elemzése
ÍROTT LEVELEK - ELBESZÉLT TÖRTÉNETEK... Becze Sándor életében a levél olvasására és írására rituális kontextust teremtett. Hangsúlyossá válik a levél olvasásának és írásának intim feltétele is, ugyanakkor az iratokkal, papírokkal való bánásmód kritériuma, és a tulajdonjog tiszteletben tartása. A levelek nem csak önmagukban, hanem az apa tárgyaiként nyerik el hangsúlyos szerepüket. Szerepek formálódnak a levél birtoklására vonatkozóan is. Az anya leveleit a lány őrzi, tehát egy nemiség szerinti megoszlás is tetten érhető. Az ereklyeként tételeződő, szülőktől örökölt tárgyak őrzését a hagyományhoz való viszony határozza meg.-17 ■ Következtetések „A szóbeli és írásbeli kultúra között állandó a kontaktus és a konfliktus. ”^8 A vizsgálatra kiválasztott írott mikro-tárgyuniverzum és a róluk, illetve általuk megkonstruált orális szövegkorpusz szerzői, tulajdonosai és használói, eltérő szándékkal sajátítják ki saját múltjukat, hagyományukat. Azok, akik írták, azok, akik birtokolták/birtokolják, illetve azok, akik használták/használják, a legtöbb esetben eltérő szándékoltsággal viszonyultak és viszonyulnak magához az iratpopulációhoz. Ez a tény az interperszonális viszonyaikat is szervezi. A Becze család, mint (kis)közösség, folyamatosan kizárási, integrálási és rehabilitáló aktusokat alkalmaz tagjaival kapcsolatban. Ilyen szempontból eltérés mutatkozik a levelekben - azaz az írott regiszterben - és a beszélgetésekben - azaz: az oralitásban - való megjelenítés és megjelenés között.^9 A közvetett és a közvetlen interakció, valamint a kommunikáció kontextuális összetevőinek különbözőségei meghatározó módon befolyásolják - a formán túl - a tartalomszerveződés mikéntjét is. A kinek, mit, mikor, miért és főleg ki kinek paradigma szabályszerűségei másként érvényesülnek a szóbeliség és az írásbeliség kontextusában. Az itt és most oralitásában - és ezzel együtt a kommunikatív emlékezetnek kedvező kontextusban - ugyanaz a tartalom, mondanivaló az eltérő kód- és csatornahasználat mellett a kulturális mintát is követni látszik. A generációkon belül és között megvalósuló együttélés kognitív kontextusa ilyen értelemben nem csak szervezője a beszédeseményeknek, hanem egyben azok aktualizálójaként és hagyományozódási keretéül is szolgál. A beszélgetés során egy tudatos mi-történet konstruálása működött, a különböző tulajdonságok és értékek építése pedig az oppozíciók mentén szerveződött. 47 48 49 47 „Az átadott dolgok az átadás során változnak, mivel amegjelenített hagyományokról új értelmezések születnek, másrészt a befogadók ideje alatt is módosulnak." SHILS 1987, 33- Lásd erről bővebben: SHILS 1987. 48 ORTUTAY 1974, 101. 49 A levelek tartalmi szintjén jól körvonalazható erkölcsi értékítéletek elenyészőnek hatnak a szóbeliségben oly gyakran megfogalmazást nyerőkhöz viszonyítva. 405
